63325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom szemcséjű apródarabos vagy porhanyós anyagok agglomerálására

- 3 -amelyek az új eljárás kivitelére különöskép alkalmatosak1

, fölemlítjük a zsugorodási készülékeket („sintering machine") amelyek egy végtelen mechanikai rostélv vagy egy nagy forgó kerék alakjában különösen Amerikában váltak ismeretesekké és amelyek könnyen fölszerelhetők alkalmas gázbevezetö berendezéssel. Az úgynevezett csatornakemencéknél szintén könnyen berendezhető az új eljárás. A gázt s a levegőt általában oly arányban vezetjük be a masszába, amilyen a teljes elégéshez szükséges. Lehetséges azonban légfölösleget alkalmazni, hogy például a masszát oxidáljuk és pörköljük, de megfordítva, redukálási célból, gázfölösleget is használhatunk. A könnyű szabályozásra való tekintettel akár egymásután s ismételten redukálhatunk avagy pörkölhetünk és pedig akár tiszta gázzal, illetve tiszta levegővel, akár pedig tetszés szerint higított gázkeverékkel. Ilykép például az arzén eltávolítását és az agglomerálást megkönnyítjük. A gázt és levegőt bevezethetjük előzetes jó összekeverés után. Gyakran ajánlatos azonban, hogy a gázt és levegőt egymástól elkülönítve vezessük a masszába, sőt ahogy azok keveredését a massza likacsaiban meglassítsuk. Ezáltal az égési zónát növeljük és az égés intenzitását különösen nagy fűtőértékű gázok alkalmazása esetén tompítjuk. A gázokat esetleg hígíthatjuk is vízgőzzel vagy füstgázokkal vagy pedig egyszerűen nagy gáz-, illetve légfölösleggel dolgozunk. A kemencébe alkalmas helyen még közvetlenül vizet is bevezethetünk, hogy az égési zónát egyik helyről erővel elszorítsuk és más irányba tereljük. Az eljárásnak egy lényeges jellemzője abban áll, hogy az agglomerálandó maszszát legalább egy helyen elegendőleg fölhevített állapotba hozzuk, hogy ott a lángnélküli égést bevezessük. A hideg és nedves poros massza ugyanis önmagában fojtólag hat az égésre. A valamely módon létrehozott fölhevítés tovaterjedése akár önmagától történik, akár pedig tartósan, J különleges rendszabályokkal idézhető elő. Az utóbbi eset például úgy áll elő, hogy a gázokat az agglomerálandó anyag likacsaiba való behatolásuk előtt állandóan meggyújthatjuk úgy, hogy azok először szabad lánggal, de nem tökéletesen égnek el és teljes elégésük láng nélkül a massza bensejében megy végbe. Az agglomerálandó anyag, amint az már régóta ismeretes, legcélszerűbben nedvesen adagolandó. A porképződést gátló különböző folyadékok, pl. kátrány, melász, sóoldatok stb. beadagolása igen kedvező hatással van. Agglomeráló anyagok szintén adagolhatok, amennyiben az ismert eljárásoknak az újjal való legkülönbözőbb kombinációi is megvalósíthatók. A lángnélküli égésnek alávetett maszszát előzetesen különleges, tetszésszerinti alakú darabokká egyesíthetjük, csupán a kellő porozításnak kell megmaradnia. A lángnélküli égés kivitelére sokféle tüzelőanyag alkalmas. A nagyértékű gázokon, pl. a kokszkemence gázain vagy a természetes gázon kívül, kjilönösen alkalmatosak a kisértékű gázok, pl. a torokgázok, vagy pedig a szilárd vagy folyékony tüzelőanyagok tökéletlen elégetése révén elgázosított többé-kevésbbé értékes gázfajták. Külön megemlítendők még a szilárd vagy folyékony anyagoknak éghető gőzei, például gazolin s effélék, karburáit levegő, elgázosított kőolaj stb. Szilárd és folyékony tüzelőanyagok különben, előzetes külön elgázosítás nélkül,' egyszerűen porított alakban befúhatók vagy beszívhatok. Folyékony vagy könynyen folyékonnyá váló anyagok, különösen kőolaj, olajok, kátrány, nyersolaj és ennek maradékai stb. egyébként egyszerűen ezen alakjukban bevezethetők a forró kemencébe avagy még jobban mindjárt az izzó masszába, ahol gyorsan elgőzölögnek vagy elgázosodnak. Az új eljárás éppen úgy használható az esetben is, ha a bekövetkezett agglomerálódás csak mellékjelenség, amely valamely szándékolt vegyi reakciót egyszerűen Csak kisér, így például foszfátok