63287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szivattyú berendezés folyadékoknak befecskendezése mellett való emelésére

céljából igen előnyös) alkalmazható a 20. ábrán föltüntetett elrendezés is. Ezen elrendezésnél az alulról fölvezető kútcső fölül nyitott és külön cső vezet a szivatytyúhoz. A kúttól jövő (51) cső fölső vége a légmentesen elzárt (46) kamra fölső részébe vezet, melynek célja az, hogy a levegőt a víztől elválassza és amellett a szivattyú szívóhatását fönntartsa. A fölső (48) cső a (49) szivattyúhoz vezet. A (48) cső szintén a légmentesen elzárt (46) kamrában végződik. Ezen kamra szilárdan megerősített vagy mozgatható függőleges (47) szürőfal által két részre is lehet osztva, amint az a rajzon föl van tüntetve. A (46) kamrába merülő (48) cső sodronyhálóval vagy szűrő gyanánt működő rácsozattal lehet körülvéve, amint ez a rajzon pontozott vonalakkal jelezve van. A kamra (D) fenekén gyűl össze a vízben lévő homok és iszap, mely az üzemközben elzárt (I) nyíláson át távolítható el. Míg a (49) vízszivattyú a fölső (48) csővel van kapcsolva, az (50) légszivattyú a (46) kamrával (53) cső segélyével van összekötve, és a szivattyúból jövő levegőt az (52) cső vezeti a kút alsó végéhez. Az (53) és (52) csővel kapcsolt légszivattyú a (46) kamrában a vízből kiszabadult levegőt ismét visszavezeti azon vízbe, amely az (51) kútcső által fölszívatik. Az (53) cső (54) szeleppel van ellátva, mely az (50) légszivattyú felé nyilik és a (46) kamra felé záródik, míg a kis (54') csőtoldat, mely az (53) csőre van erősítve, arra szolgál, hogy a légkörből pótlólag levegőt bocsásson be és oly szeleppel van ellátva, melynek rúgója erősebb, mint az (54) szelepé. Ha az (53) cső a (46) kamrától elzáratik, akkor a légszivattyú közvetlen a légkörből szívja be a levegőt. Az (53) csőnek a leirt célra való alkalmazása a vízszívócső magasságától, a szlvatytyútest alakjától és az emelendő folyadék természetétől függ. Azon esetben, ha pl. forgószivattyú alkalmaztatik, melynek szivattyútestének mindig vízbe merülve kell lennie, a 21. ábrán föltüntetett. elrendezés alkalmazható. Az (55) kamra két (67) és (68) szakaszra van osztva a függélyes (56) szűrő által, amely mellett még az (57) válaszfal foglal helyet. Ezen válaszfal egy keretből áll, amelyre szűrő gyanánt fémszita van kifeszítve. Mindkét válaszfal pontosan és tömítve van az (55) kamra oldalfalaiba beillesztve. Ezen válaszfalak oly nyiláson át lesznek a kamrába behelyezve, amely a kamrára erősített (58) lemezzel elzárható. Az (56) válaszfal, alsó részén, a kamra fenekéhez közel az (59) nyílással van ellátva. Az (56) válaszfalban fönt még a (60) nyilás is el van rendezve, melynek átmérője körülbelül négyszer akkora, mint az (59) nyílásé. A forgó (61) vízszivattyú valamivel mélyebben fekszik, mint az (55) kamra feneke. Ennek (62) vízelvezető csöve egy nagy (63) üsttel van ellátva, amely az (55) kamrával, szeleppel ellátott (64) cső segélyével közeledik. Ezen kazán hiányozhat, ha a (62) cső oly hosszú, hogy az minden eshetőségre elégséges vízmennyiséget tartalmaz. Az (55) kamrán elzárható (65) tölcsér van elrendezve, amelyen a kamra megtöltésére szükséges víz betölthető, amidőn a szivattyú először helyeztetik üzembe. Ezen kamrának kétszer annyi vizet kell tartalmaznia, mint amennyi a (66) szívócső megtöltéséhez szükséges. Ha a szivattyú megáll, akkor a víz az (56) válaszfal (59) nyílásán keresztül egyenlőképen oszlik meg a két rekeszben, míg előzőleg az egész (67) kamra, melybe a (66) szivattyúcső torkollik, vízzel volt tele. Ha ezen vízmennyiség nem elégséges, akkor a (64) összekötő csapját kinyitjuk és vizet eresztünk a (62) cső és (63) kamrából a (68) kamrába. így tehát a szivattyú ismét viz alatt és szívásra készen áll. Az említett eljáráson kívül minden eszköz fölhasználható a szivattyúnak víz alatt való tartására, legyen az pl. azáltal, hogy a szükséges víz az (55) tartányban foglaltassék, vagy hogy a (62) levezető cső által levezettetik, mely tartalékkamrával lehet el-