63287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szivattyú berendezés folyadékoknak befecskendezése mellett való emelésére
látva, vagy anélkül alkalmazható vagy azáltal, hogy a szivattyú kézzel avagy önműködőlég, válaszfal vagy szűrő alkalmazása mellett vagy anélkül víz alá meríttetik. Azon esetben, ha a 20. és 21. ábrák szerinti berendezések alkalmaztatnak, talán nem szükséges magunkat teljesen a kis (54) szelep működésére bízni, melynek az a célja, hogy a légszivattyúba a szükségelt levegőmennyiséget vezesse, a mely levegőt a hydraulikus szivattyú által emelt vízből vontuk el. A cső alsó nyílása, mely a kis Szelepet hordja, és külön kis szivattyúval köthető össze, amely külön hajtatí k és a szükségelt levegőmenynyiséget szolgáltatja. Ezt közvetlenül az (52) csövön alkalmazhatjuk. Ezen eset forog fönn. pl. háromhengerű légszivattyúnál, melynek hengerei közül kettő arra szolgál, hogy a levegőben elpárolgott vizet a kútcső alsó végéhez nyomja és amellett ezen a levegőben elpárolgott víz a szívócső által ismét fölszívatik, míg a harmadik henger egy szeleppel van ellátva, a levegő visszafelé való áramlásának mégakadályozása céljából, de levegőt a légkörből beszív és azt a kútcsőbe szorítja. A két henger által beszívott levegő erősen telítve van finom vízpárával, úgy hogy a légsűrítő állandóan nedves és hideg marad, ami a jó működés szempontjából nagyon fontos. Ha a szívótartányban különböző szívócsövek vannak egyesítve és ha a szívótartány nincs összekötve a kiegészítő levegő beszívására szolgáló kis csővel, vagy ha a kútcső nincs közvetlenül a szivattyútesttel összekötve, akkor a 22. és 23. ábrákon föltüntetett elrendezés is alkalmazható. Ekkor a szivattyúból jövő és a szívó tartányba merülő csövön a levegő számára kis (69) befecskendezőcső rendeztetik el, amely a (48) cső alsó végébe valamivel annak nyílása fölött lép be. Ezen nyílás ki lehet egy kicsit bővítve. A (48) cső vízoszlopába bevezetett légbuborékokhoz hozzákeveredik az (51) csőből jövő vízpára. Ezen edényben a levegő kiszabadul a vízből, miáltal a víznek a szivattyú által való szállítása megkönnyíttetik. Hogy a szivattyútestet idegen testek be-1 jutásától megóvjuk, a (48) csőnyílás körül hengeres (70) szűrőt rendezünk el pl. áttört bádogot. A szűrőhöz érő idegen testek leesnek és a kamara lejtős fenekén (71) kivezetőnyíláshoz jutnak, mely üzem közben zárva tartatik. Ha bizonyos esetekben a szivattyúnak igen jó hatásfokát kell létrehozni, akkor a szívóhenger csak fölsőrészén, magasságának körülbelül y3 részéig áttört és alsó részén csak egyetlen nyííással bír, amely épen elégséges a kútcsőből jövő víz egy részének áteresztésére. Ilymódon a szívótartány állandóan oly mennyiségű vizet tartalmaz, mely a vele kapcsolt szivattyútest biztos szívóhatásához szükséges. Hasonló szűrőrendszert alkalmazhatunk oly szivattyútestnél, amelynek szívócsöve két szakasz közé iktatott kamrába kerül. Egy sor hasonló kamra segélyével akárhányszor megújíthatjuk á rendszer jellemző hatását, amint az már föntebb ismertetve lett. A vízcső mentén azonkívül vízzsákokat képezünk ki, amelyek a szívóhatás föntartására elégségesek. Ha a szívócső alsó végének középső részét a kútban szabadon kell tartani, különösen azon célból, hogy ezen végéhez egy kifolyócsövet kapcsoljunk, akkor a léginjektorok helyett, melyek a szívócső alsó részének közepén vannak elrendezve, az alsó végén (72) nyílást rendezünk el, amint az a 24., 25., 26. és 27. ábrákon föl van tüntetve. Ezen nyíláshoz csatlakozhatik a légszivattyú légcsöve, mely esetben a csőben a nyílással szemben (73) válaszfalat rendezünk el, amely a levegőt a szívócsőben fölfelé vezeti. így tehát a vízcső beömlési nyílása semmikép sem.befolyásoltatik és egyes részeknek homok vagy hasonló által való rongálása megakadályoztatik. Az emelendő folyadék természete szerint különféle léginjektorokat alkalmazhatunk, amelyek egyetlen vagy több bevezetőcsövön ülhetnek.
