63240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos forrasztásra és hegesztésre

Megjeleni 1914. évi április lió 25-én, KIR. HIVATAL szabadalmi leírás 68240. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás villamos forrasztásra és hegesztésre. KJELLBERG OSCAR MÉRNÖK GÖTEBORGBAN. A bejelentés napja 1912 február hó 13-ika Elsőbbsége 1911 február hó 14-ike. MAGY. SZABADALMI Jelen találmány javítás az elektromos forrasztásra és hegesztésre szolgáló eljárásokon és berendezéseken. Felhasznál oly anyagösszetételeket, melyek igen alkalmasak a hegesztő- és forrasztófém beburkolására és részben tűzálló, gyakorlati értelemben szigetelő anyagból, vagy pedig részben tűzálló és rendes körülmények között szigetelő anyagból áll. Jelen eljárás szerint ezenkívül a fém kiváló mechanikai, kémiai és fizikai jó tulajdonságokat nyer. Az ilykép kezelt fémek, a különleges módon készült burkolattal együtt, alkotják az újfajta hegesztő- és forrasztó-anyagot. Az ilyfajta burkolatoknak, rendes működés közben, következő tulajdonságokkal kell bírniok: 1. A burkolat a forrasztó- vagy hegesztőrúd hatékony végén krátert kell hogy alkosson, vagyis a burkolat szélei kissé túl kell hogy érjék az eljárás folyamata alatt a rudak végét. 2. A kráterszéleknek önműködően kell eltávolodniok, amint a fémrúd hossza csökken azért, hogy a kráter alakja a hegesztési vagy forrasztási eljárás alatt változatlan maradjon. 3. Bizonyos esetekben a burkolatnak ugyanoly mértékben kell fogynia, mint a forrasztóanyagoknak kráterképzés nélkül, így például akkor, ha sima fölületeket akarunk összeforrasztani vagy összehegeszteni, mikor is a burkolatot oly vékonyra készítjük, hogy kráterképzés nélkül lehull, vagy pedig ezen célt azáltal érjük el, ha a bur-i kolat könnyen illanó alkatrészeket, mint alkáliákat vagy ehhez hasonlókat tartalmaz ; a burkolat anyagának már ez esetben oly hőmérsékletben kell elpárolognia, illetve elégnie, mely hőmérséklet alacsonyabb a a forrasztórud hatékony végének hőfokánál, forrasztási, illetve hegesztési eljárás folyamata alatt. 4. A burkolat anyaga vékony salakréteget kell hogy alkosson, mely az eljárás alatt a fém körül elhelyezkedik és azt megolvadt állapotában, a levegő behatásától megvédi. A különböző használati cél szerint különböző vastag burkolatok alkalmazandók. A közönséges vízszintes forrasztásnál, mikor is a rudat hatékony végével lefelé tartjuk, a burkolat aránylag vékony lehet és kráterképzés nélkül lehullhat. Függélyes irányú kötési helyek forrasztásánál, a burkolatnak már vastagabbnak kell lennie; ha pedig az összekötendő helyeket alulról fölfelé irányuló fémrúddal kell megforrasztani, úgy a burkolatnak oly vastagnak kell lennie,