63101. lajstromszámú szabadalom • Utánköszörűlhető szelep, főként nagy gőzsebességekhez

Megjelent 1914. évi április hó 18-án. MAGY. KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS y 63101. V/e/l. OSZTÁLY. Utánköszörülhető szelep, főkép nagy gőzsebességekhez. KOENIG JOHANN GYÁRIGAZGATÓ PFORZHEIMBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 24-ike. A frissgőznél a túlnyomás tetemes megnövekedésével, a fáradt gőznél pedig a légritkítás fokozásával a hozzátartozó gőzseb<?sségek is megfelelően megnöve­kednek, miáltal nemcsak a csővezetékek­nél, hanem főkép a szelepeknél is annak a szükségessége lép fel, hogy azt az el­lenállást, melyet például a szelep elzáró teste tartozékaival együtt az áramló gőz ellenében kifejt, még jobban és tetemesen csökkentsük. A szokásos szelepeknél ez az ellentál­lás nagy gőzsebesség esetén rendkívül nagy. Az átömlési nyílás tengelye a sze­lepben merőleges a csőtengelyre, miál­tal a gőz többszörös irányváltoztatásra kényszerül, ami lényeges nyomásveszte­séget okoz. Igen csekély azonban oly szelepek át­ömlési ellenállása, melyeknél az átömlési nyílás a cső tengelyéhez központos és az elzáró test a csőtengely irányában mo­zog, mi mellett a tok és az elzáró test hal­hasal akú vagy hasonló alakú forgástes­tek. Ezek a szelepek azonban azzal a lénye­ges hátránnyal bírnak, hogy az elzáró testet nem lehet máskép ki- vagy besze­relni, mint a két végnyílások egyikén át. Ha a töm ítőf öl öleteket meg akarjuk vizs­gálni és rendbe akarjuk hozni, az egész szelepet a csővezetékből ki kell venni. Az ezzel járó üzemzavarok azonban meg nem engedettek, miért is ezek a szelepek egyéb nagy előnyeik dacára nem talál­hattak alkalmazást. A jelen találmány az említett hátrány kiküszöbölését célozza. A találmány le­hetővé teszi a tömítőfölületek utánkö­szörülését és a szelep rendbehozását, mi­közben a szelep a vezetékben beépítve marad. Hogy először is az igen csekély ellen­állás követelményét kielégítsük, előnyö­sen az ismert halhasalakú elzáró testet alkalmazzuk, vagyis oly elzáró testet, melyet oly forgástest alkot, melynek al­kotója egy halhasalakúan ívelt vonal. Természetesen ezen vonal alakja és ezzel az egész elzáró test alakja számos eltérést mutathat, anélkül, hogy a találmány ke­retén túllépnénk; általában lehet más, lényegében egyenértékű elzáró testeket alkalmazni, pl. olyanokat, melyeknek szeleptányérja egyik oldalán vezető szár-í nyakkal vagy effélékkel, a másik oldalon pedig bordás testtel vagy effélével van el­látva.

Next

/
Thumbnails
Contents