63068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék cinkoxidnak cinktartalmú nyersanyagokból, különösen az ólom- és rézkohászat salakjaiból való nyerésére

elzárható (A) nyíláson keresztül hozzuk a kemencébe. Az adag a vízhűtésű csövekből álló (B) rostélyon nyugszik. Az •olvasztótér alsó része (C) vízköpennyel |van fölszerelve. A (G) nyomólégvezetéken át előnyösen felhevített levegőt fuvaiunk a föltüntetett fúvókába, amely a salakhoz hasonló módon bevezetett tüzelőanyagot elégeti és ezáltal a folyamathoz szükséges meleget szolgáltatja. Az égési gázok az adagon fölülről lefelé hajiadnak keresztül és a kemencéből a cinkoxvddal együtt egy (E) nyíláson keresztül lépnek ki, amelyhez a hűtő, szürö és más efféle készülékekhez vivő vezeték csatlakozik. A cínktelenített maradék a (B) rostély hézagjain keresztül (D) fölületekre csepeg, amelyeket alkalmas rögzítőszerke-4zetek tartanak meg a föltüntetett helyzetben. Ha a (D) fölületeken elegendő maradék gyűlt össze, úgy a fölületeket kívülről a forgáscsapok körül lecsappantjuk, mire a maradék lecsúszik. Ellensúlyok a (D) lemezeket ismét eredeti helyzetükbe forgatják vissza, mire a maradékot a (H) nyíláson keresztül eltávolíthatjuk, anélkül, hogy az üzemet félbeszakítanék. Az (F) nyíláson át azon lerakódásokat, amelyek a (D) lemezeken keletkezhetnek, eltávolíthatjuk, tegyébként pedig e nyílás zárva van. A kemencét olykép is működtethetjük, hogy nagyobb mennyiségű szénoxyd lépjen föl, amely szükség esetén levegőnek utólagos hozzáadása mellett a cinknek •cinkoxyddá való quantitativ átalakítására elégethető. Jó cinktelenítés és lehetőleg csekély tüzelőanyagszükséglet elérésére a tüzelőanyag és az adag, az adagmagasság, a levegő nyomása és mennyisége közötti viszonyt úgy szabályozzuk, hogy keletkező gázok túlnyomóan oxydáló jelleggel bírjanak. Ez esetben ugyan a szilárd szénnel érintkezve a cink épúgy, mint az ólom, vas, réz és más efféle interinediáren redukálódik, azonban a cinkgőzöket oxydációjuk után a gázok oly gyorsan távolítják el a kemencéből, hogy a cinkoxyd nem oldódhatik ismét föl a salakban, míg a nem illékony fémek a gázokon keresztül való lassú lecsepegés következtében ismét oxydáltatnak és így nem válhatnak ki. Ezáltal a megolvadt massza lecsepegése közben mindinkább több cinket veszít, a nem illékony fémek ellenben csaknem tökéletesen a salakban marandak. Az új eljárásnál egyébként gázt is használhatunk a fűtésre, amelyet épúgy, mint a levegőt, megfelelő vezetéken át vezetünk be és az adag fölött vagy pedig az adagban égetünk el. Poralakú tüzelőanyag alkalmazása is lehetséges, amelyet célszerűen a levegővel együtt vezetünk be. Továbbá folyékony tüzelőanyagokat is fölhasználhatunk a fűtésre. Az eljárás még tetemesen javítható, ha azt a következőkben a 2. ábrabeli kemence kapcsán leírandó módon foganatosítjuk. Az eljárásnál ezen foganatosítási módja abban áll, hogy a cinktelenítőkemencét nem hideg, hanem lehetőleg erősen előmelegített . nyersanyagokkal rakjuk meg és azok előmelegítését a cinktelenítőkemence eltávozó gázaival eszközöljük ellenáramban való hőkicserélés útján. A 2. ábrán ezen eljárás kivitelére szolgáló kemence van föltüntetve, amelynél az adagot a cinktelenítőkemence eltávozó gázai melegítik elő. Ez a kemence alsó részében teljesen hasonló az 1. ábrabeli kemencéhez, azonban még egy fölépitménnyel van ellátva, amelybe az adagot vagy annak egy részét adagoljuk. Ugyanazon részek itt is ugyanazon betűkkel vannak megjelölve. A maradék eltávolítása az 1. ábrabeli kemencétől kissé eltérő módon történik, anélkül, hogy az eljárás lényegét érintenők, minthogy mindakét készüléket használhatjuk. A 2. ábrabeli kemencénél egy (L) salakkocsi van elrendezve, amelyet egy elzárható ajtón át üresen tolunk be és megrakva húzunk ki.