63068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék cinkoxidnak cinktartalmú nyersanyagokból, különösen az ólom- és rézkohászat salakjaiból való nyerésére

A gázok a cinkoxyddal a rostélyon át távoznak az adagból, az (E) vezetéken át fölfelé vezettetnek és a (G) nyíláson keresztül a fölsőrészbe lépnek. Ezt a fölsőrészt — az előmelegítőt — elzárható (P) nyílásokon keresztül rakjuk meg, mi mellett az a (J) boltozat és (K) csapóajtók által van az alsórész gázaitól elzárva. A (J) boltozat két vízhűtésű tartón nyugszik, amelyeken a csappanóajtók csuklói is el vannak rendezve. Ha az alsórészbe adagot akarunk betölteni, úgy kívülről megemeljük a csapóajtókat és egy kevés anyagot a rézsútos síkról kampós rudakkal az alsórészbe tolunk. Utóbiak bevezetésére az (A) munkaajtó szolgál. A tüzelőanyagot is ezen keresztül adagolhatjuk be és az adagot az alsórészben is ezen ajtón át teríthetjük szét. Ha elegendő anyagot hoztunk be és azt alkalmas módon előkészítettük, vagyis pl. szükség esetén tüzelőanyaggal és adalékanyagokkal kevertük, úgy a csapóajtökat ismét elzárjuk és a nyomólégáramot megindítjuk. A gázok most a következő úton haladnak végig: A légbelépés (G)-nél van, azután következik: az elégés az adag fölött, vagy az adagban, a rostélyon való keresztülhaladás, az alsórészből (E)-n keresztül való kilépés. A fölsörészbe (O)-nál való belépés, a fölső melegítőben lévő adagon való keresztüláramlás és az (M) csövön át a cinkoxyd hűtésére és kiválasztására, ül. további földolgozására szolgáló készülékekbe való áramlás. Könnyen belátható, hogy az utoljára leírt munkamódnál is fölhasználtunk gázt vagy poralakú tüzelőanyagot, mi mellett a kemencét a tüzelőanyagnak megfelelő szerkezettel látjuk el. Ha az elömelegítőbc még secundárlevegoi is bevezeLünk, úgy az abban esetleg jelenlévő szénoxyd hatásosan elégethető. Az előzőkben adalékanyag gyanánt csupán mészkövet, ill. meszet említettünk. Természetes azonban, hogy más anyagokat is adagolhatunk a nyersanyaghoz, mint például vasat, folypátot, agyagot, sulypátot és más efféléket. Az összetételt úgy választhatjuk meg, hogy az agyag mész nélkül is elég hígfolyóssá válik. Ha a rostélyon kilépett forró gázokat nyersanyagok előmelegítésére akarjuk fölhasználni, úgy finomabb szemcséjű anyagok alkalmazása esetén néhe előnyös aknaszerű előmelegítő helyett dobott alkalmazni; mi mellett az adalék és fűtő, ill. redukálóanyagokat úgy az előmelegítcbe, mint pedig £z olvasztókemencébe vezethetjük. Megemlítendő még, hogy egyes esetekben egyáltalán nem kell szilárd redukálóanyagokat (szenet vagy fémvasat) alkalmazni, hanem a cinktelenítést csupán a mésszel eszközölhetjük. Ez az eset akkor következik be, ha generátorgázzal, torokgázzal, szénporral vagy folyékony tüzelőanyaggal fűtünk, redukálóanyagok hozzáad agolása nélkül. y\ nyersanyagok a cinket vegyület alakjában, például oxygénnel, kénnel, szénsavval, kovasavval stb. való vegyület alakjában is tartalmazhatják. Szabadalmi igények. 1. Eljárás cinkoxyd nyerésére cinktartalmú anyagokból, azáltal jellemezve, hogy a cinktartalmú anyagokat oly anyagokkal együtt, amelyek a cinknek kiválását redukció által előidézik, vagy reakció által elősegítik (szén, vas, mész, szénsavas mész, a vas oxygénvegyületei, kovasav, folypát vagy más effélék) folytonos üzemben gázátbocsátó alátéten lefelé irányított és az adagon keresztül történő gázátáramlás mellett ^megolvasztjuk és cinktelenítjük, mi mellett a cinktelenített maradékot és a cinket lehetőleg oxyd alakjában magukkal vivő eltávozó gázokat a gázátbocsátó alátéten keresztül vezetjük el. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy cinktartalmú salakokat, mint amilyenek ólom és réz nyerésénél keletkeznek, dolgozunk föl.