63036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távíróberendezés és eljárás táviratok továbbítására

— 167 — szakad és a (368) kontaktus záródik. En­nek az a következménye, hogy a (677) dinamógép oly polárosságú áramot indít, mely a (678) gépből a billentyű lenyoma­tása előtt a vezetékbe jutott áraméval el­lentétes, mi a (367 és 368) kontaktusok és a (677 és 678) dinamógépek kapcsolásá­nak módjából következik. Ez a jobb ál­lomás fővezeték kapcsolórelaisjén abban nyilvánul, hogy most fegyverzete ama kontaktusára fekszik, mely az előbbi áramátmenetnél érintett kontaktussal szemben fekszik, minek következében a fölvevő kommutátornak a jeladó kommu­tátor ama szegmentumának megfelelő szegmentumával kapcsolt fölvevő re­lais, mely a lenyomott billentyűvel van kapcsolva, a rendes áramé­val ellenkező polárosságn áramot kap és fegyverzetét a munka kontaktusára húzza. Ekkor a relais a 89. ábrán leírt módon a nyomtatóberendezés megfelelő elektromágnesét működésnek"iíidítia. Mi­kor a beállítórudak a nyomtatóberende­zés leírásánál ismertetett módon működ­nek, a továbbító mágnes áramköre záró­dik úgy, hogy a fölvevő állomáson az adott jel nyomtatásban láthatóvá válik. Ha mesterséges vezetéket nem alkal­mazunk, a berendezést duplex telegrá­fiára berendezett vezetéken fél terhelés mellett is használhatjuk. Ekkor a szüksé­ges kiegyenlítés elérésére a jeltovábbítást a vezetéken át teljesen kizárni nem kell. Ebből a célból a vezeték két végén két sarkú (687) emelős átkapcsolok van­nak a rajzon látható módon alkalmazva. Az átkapcsolok megrajzolt állásánál a ve­zeték teljes terheléssel dolgozik. Ha az át­kapcsolót jobbra forgatjuk, a jeladó kommutátor (B) szegmentumai közvet­lenül dinamó közbeiktatása nélkül földre­kapcsolódnak. A szegmentumok tehát mindaddig üresek, míg ez a kapcsoló is­mét eredeti állásába nem tér vissza. A 91. ábra sematikusan a vezetéken különböző munkaföltételek mellett át­folyó áramimpulzusokat jelzik, az első hasáb impulzusai a vezetékegységkötése­ket működtető impulzusok, míg a többi, az (a, b, c, d, e, f, g, h) soroknak meg­felelő impulzusok. A (O—O) vonalak a vezeték áram­mentes állapotának felelnek meg, a (0—0) vonal fölött levő impulzusok po­zitivek, a (0—0) vonal alatt levők nega­tivek. A (91a) görbe a (b és e) sorokba eső pontokból alkotott jelek átvitelét tün-t teti föl, a 86. ábrán látható üzemi eljá­rás alapul vételével. A (91b) görbe a vezeték ama állapotát tünteti föl, melyben azon csakis kapcsoló impulzus megy át a 87. ábrán látható el­járás szerint. A (91c) görbe a vezeték áramimpulzusait a 87. ábrán látható ön­működő jeladó berendezés alkalmazásá­nál arra az esetre tünteti föl, hogy a (b, c) sorba eső jeleket kell továbbítani, a (91d) görbe az (A) csoporthoz tartozó impul­zusokat mutatja, mikor csak a kapcsoló jelet kell átvinni. A (91e) görbe az ára­mot a (91d) esetre tünteti föl, mikor is­mét a (b és e) sorba eső jeleket kell át­vinni. Eme telegráfikus rendszer általános elvét a 92. ábra mutatja be. Legyen a három (A, B, C) nagy kör London, Páris és Berlin főhivatala, me-1 veket multiplex telegráfiához való veze­tékek kapcsolnak egymással. Eme hiva­talok mindegyikének elégséges számü, kombinált lyukasztó és nyomtató beren­dezése, tehát a 3. ábra szerint szerkesz­tett gépje és ezenkívül elegendő önmű­ködő jeladója is van. A kisebb (AA, BA és CA) körök mellékhivatalok, melyek az illető városok főhivatalaival vezetékek útján vannak kapcsolva és lyukasztásra és nyomtatásra szolgáló billentyűs jel­adókkal fölszerelve (92. ábra). A még kisebb (AM, BM és CM) körök az illető városoknak a főhivatallal összekötött, Morse-gépekkel fölszerelt mellékállomá­sai. (X, Y, Z) berlini, párisi és londoni nagy kereskedelmi telepek, melyek a fő­hivatalokkal vezetékek útján kapcsolva nincsenek, de a 3—69. ábrán látható gé-

Next

/
Thumbnails
Contents