63036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távíróberendezés és eljárás táviratok továbbítására

— 167 — •excenterkorongnak elrendezése az 5. és 90. ábrának felel meg. Ez az excenterko­rong bizonyos időszakokban egy állan­dóan forgó tengellyel kapcsolódik, mint azt a nyomtató berendezés leírásánál is­mertettük, a (125) elreteszelő rudakat pe­dig szabályos időközökben lehúzza a bil­lentyűk nyelveiről úgy, hogy a billentyű­ket lenyomhatjuk. Ezek az időközök a jeladó és fölvevő kommutátorokra való tekintettel akként vannak megszabva, hogy egy bizonyos billentyűzet akkor nincs elreteszelve, mikor a kommutáto­rának keféi a kommutátornak eme bil­lentyűkkel kapcsolt felén mozog. Ezalatt az illető billentyűzet bármely billentyű­jét lenyomhatjuk. Bizonyos szabályos időközökben a (667) dinamó pozitív sarkától is megy egy kapcsoló áramlökés a távolbavezetésbe, még pedig valahányszor a (673) kefe a (671) kommutátor bizonyos szegmentu­mát éri. Ekkor a vezeték két végén alkal­mazott (628) kapcsolórelaisk a következő áramkörön pozitív áramhullám megy át: (677) dinamó, baloldali (682) relais munkacsévéje, (671) kommutátor, (672) gyűrű, a baloldali állomás jeladó kom­mutátorának legfölső szegmentuma, en­nek az állomásnak (666) kollektorgyü­rűje, (661) ívvezetékrelais, jobboldali (666) kollektorgyűrü, a jobboldali állo­más jeladó kollektorának kapcsoló szeg­mentuma, föld. Valahányszor ez az áram­kör záródik, a vezeték két végén alkal­mazott (682) kapcsoló relaisk helyi áram­köröket zárnak a vezeték két végén alkal­mazott (683) vezeték egységkapcsoló mág­neseken úgy, hogy a vezetékegységköté­seknek rendszerint nyugvó részei az ál­landóan forgó (675) tengellyel kapcso­lódnak és a kötés által hajtott keféket mű­ködésnek indítják. Ha ekkor a vezeték két végén a jeladó kommutátorok keféi eme kommutátorok szegmentumai fölött csúsznak, fölváltva pozitiv és negatív áramhullámok mennek át a vezetéken, annak megfelelően, hogy a kefék az egy­mást követő szegmentumok fölött elha­ladnak. Ezek a változó polárosságú áram­hullámok a fővezeték kapcsoló relais fegyverzetét lengéseknek indítják, melyek száma az áramváltozások számával meg­egyezik és melyek addig tartanak, míg a jeladó kommutátor keféi forognak. Eme relaisk lengései a (643a) fölvevő relais­csoportnak a fölvevő kommutátor szeg­mentumaival kapcsolt relaisben áram­impulzusokat idéznek elő. Eme szeg­mentumokkal kapcsolatban két ily relaist ábrázoltunk. Az egyes állomások fjölvevő relaisnek tekercselése azonban olyan, hogy mikor a relaisk — mint az adott esetben — fölváltva azonos polárosságú áramlökéseket kapnak, fegyverzeteik nyu­galmi kontaktusaikra fekszenek. Ebben az esetben a berendezés nem továbbít je­leket. Mikor a jeladó kommutátor keféi oly szegmentumok fölött haladnak el, me­lyek nem az illető billentyűzethez tartoz­nak, az illető billentyűzet billentyűi elre­teszelve nincsenek, de el vannak rete­szelve, mikor az ahhoz, tartozó szegmen­tumok fölött haladnak el. Ezt a billentyű­zet elreteszelő kötésének mágnesén át­menő helyi áramkör záródása idézi elő. Ebből a célból vannak a vezeték két végén a külön (669) kommutátorok és (670) kollektorgyürűk alkalmazva. Amint a (669) kommutátor keféje a (684) szeg­mentumot eléri, az egyes állomások (68b) tápláló vezetékéből kiinduló 'helyi áram­kör záródik az elreteszelőkötés (686) relaisjén át, minek következtében a (159; elreteszelőkötés mágnes áramköre is z'á­ródik. Ennek folytán az illető billentyű­zet elreteszelőkötése bekapcsolódik és a (131) excenterkorong forgásnak indul úgy, hogy a billentyűzet billentyűi sza­badokká válnak. Igen természetes, hogy minden billentyűzethez egy-egy elrete­szelő kötés tartozik, mely a 3—69. ábrán látható módon van elrendezve. Tegyük már most föl azt, hogy az egyik (109) billentyűemelőt lenyomjuk jelköz­lés céljából (90. ábra). Nyomjuk le a fölső emelőt, ekkor a (367) kontaktus meg-

Next

/
Thumbnails
Contents