62984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műkőnek előállítására

Megjelent li»14. évi április hó 9-én. MAGY. KIR. SZABADALMI J|fj|

f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62984. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés műkőnek előállítására. HERMANN ADALBERT MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1912 január hó 6-ika. Elsőbbsége 1911 november hó 20-ika. Hidraulikus kötőanyagból és rostos anyagból álló, esetleg még tetszőleges töltő anyagokkal kevert sűrű, képlékeny maszszának egy szájcsőből való kisajtolása azzal a hátránnyal jár, hogy egyrészt "igen jelentékeny erőre van szükség, másrészt pedig könnyen megtörténik, hogy sűrű masszák kezelésénél a szájcsőben oly magas fokú tömörülés áll be, mely az átsajtolást már lehetetlenné teszi. Ha pedig a ihásszá, akár csak csekély mennyiségben is, fölös vizet tartalmaz, akkor ez — minthogy nem távozhat — az összesajtolt anyagrudat szétszakítja, illetve- annak tömörülését meggátolja. Az ily képlékeny masszának kihengerlése szintén hátrányokkal van egyoekötve, mivel a hengernyomás csak egy egyenes vonal mentén hat és így az anyag ezen nyomási egyenesre harántirányban kétoldalt kitérve szétlapíttatik, illetve megnyújtatik, ami az anyagnak kivánt tömörítését lehetetlenné teszi. A jelen sznbadalom szerint az ily képlékeny masszát, miután azt lepényalakban egy szállítószerkezetre bocsátottuk, azáltal sajtoljuk, hogy azt két-konvergáló, hosszirányban mozgó, hajlíthatlan sajtoló pálya közé vezetjük, melyek az esetleg kisajtolt víz kibocsájtására nyílásokkal vannak ellátva és melyeknek sajtolási tere oldalt el van zárva. Ily kezelésnél az anyagra folytonosan nagyobbodó fölület! nyomás hal, mely a hengernyomástól lényegesen különbözik és az anyagot számbavehető nyújtás nélkül tömöríti. A képlékeny massza, miután azt lepény* alakban egy szállítószerkezetre bocsátottuk, színes, illetve rugalmas vagy vízáthatlan fölület létesítése céljából tetszőleges porított, illetve darabos anyagokkal, például színes üvegporral, kőporral, fölaprított bitummennel vagy parafával szórható be, mire az így beszórt lepényt az említett sajtolásnak vetjük alá és ily módon a fölszórt anyagokat a masszával benső összeköttetésbe hozzuk. Bitumennek és hasonló anyagoknak fölszórása esetén a lepényt hevített hengerek között vezethetjük át, hogy a lepényen egy öszszefiiggö fölületi réteget létesítsünk. Javaslatba hozták ugyan már műköveknek festékporral való beszórását, de eddig ez mindig a sajtolás után történt, vagyis miután a műkő úgy belső rétegében, mint külső fölületén már tömörítve Volt. A póritól*. vagy darabos anyagoknak a műkőnek már tömörített fölületébe való ily utó-