62984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műkőnek előállítására

lagos beszorítása azonban károsan befo­lyásolta a műkő struktúráját és ezenkívül lehetetlenné tette a laza pornak, illetve daraboknak a már tömörített műkővel való benső összekötését, minek követ­keztében az ily módon fölvitt anyagok nem tapadtak tartósan a műkőre. Ha el­lenben. mint a jelen találmány szerint, a porított, illetve darabos anyagokat a még képlékeny masszára visszük rá és az egé­szet csak ezután vetjük alá sajtolásnak, ekkor a porított, illetve darabos anyag igen tökélete.? módon ágyaztatik be a mil­iő anyagába. A szabadalom tárgyát képező eljárás keresztülvitelére szolgáló berendezés a mellékelt rajzokban egy foganatosítási alakban van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezésnek hosszmetszett-.' és részben oldalnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának I—I vo­nala szerint. A 3. ábra nagyobb léptékű részletrajz. Az (1) csatornából (1. ábra) a kezelendő keverék, mely rostos anyagból, • például azbesztből és vízből áll, a (2) tartályba jut, melyben két (3) kavarószerkezet és a (4) dob van elrendezve, mely utóbbbi az al­kotók irányában fekvő késalakú lécekkel van fölszerelve. A (3) kavarószerkezetek gyors forgásban tartatnak, hogy a rostos anjragoí a vízzel bensően összekeverjék, mig ugyanekkor a (4) késdob, melynek párhuzamosan esetleges beállítás céljából ágyazása a kissé lejtős tartályfenékkel eltolható, az (5) nyíl irányában forog. A (3) kavarószerkezetek fölött a (7) vája­tokkal bíró (8) adagolókorong van elren­dezve, mely porított hydraulikus kötő­anyagot, például cementet és esetleg tet­szőleges töltőanyagokat bocsát lassan és csekély adagokban a (2) tartályba, miál­tal a kötőanyag a tartályban lévő masz­szával Bensően összekeverődik. A (4) dob­nak kései közvetlen a (2) tartály feneke fölött mozognak, miáltal az anyag még őrlő és zúzó hatásnak is vettetik alá. A (4) késdob a keveréket a (2) tartály­nak. hátsó (9) szélén át fokozatosan a kö­vetkező, valamivel mélyebben fekvő (10) tartályba tereli, mely a (2) tartályhoz ha­sonlóan van berendezve, vagyis a (11) kavarószerkezetekkel, a (12) késdobbal és a (13) cementadagolóval bír. A (10) tartályban ugyanoly keverési művelet megy végbe, mint a (2) tartályban, miköz­ben a keverékhez ujabb cement adagol­tatik és így annak sűrűsége fokozódik. A (10) tartályból a sűrűbb keverék a szom­szédos (14) tartályba jut, melyben a már leírt keverési folyamat megismétlődik, miközben a keverékhez annyi cement adagoltatik, hogy az teljesen képlékennyé válik; szükség esetén természetesen még több tartály rendezhető el. Nornális tizemnél a keverési folyamat az összes tartályokban egyidejűleg megy végbe úgy, hogy a masszának a csupán rostos anyagból és vízből álló híg keve­réktől a képlékeny állapotig való megsű­rítése egy szakadatlan folyamatban törté­nik. Ily módon annyi cement jut a keve­rékbe. hogy az ebben tartalmazott víz a hozzáadott cement lekötéséhez éppen elegendő és csak legföljebb igen csekély mennyiségű fölös víz marad meg. Az utolsó (14) tartályból a képlékeny massza (16), (17) hengerek közé jut, me­lyek a masszára tulajdonképpeni sajtoló nyomást nem gyakorolnak, hanem csakis arra szolgálnak, hogy az lepénnyé alakt­tassék, mely a (18) kaparó és esetleg még a (19) szállítószalag segélyével a (20) szál­lítószalagra vezetttetik, mely utóbbi a (21) nyíl irányában mozog. A (20) szalag az anyaglepényt a sajtolószerkezetbe viszi, mely két egymás fölött fekvő (22),, (23) láncból áll, melynek szemei a mozgás­irányhoz haránt fekvő (24) rostélyruda­kat (3. ábra) hordanak. Ezek a xostély rudak előnyösen U-alakú idomvasakból állanak, melyek egymástól bizonyos tá­volságban fekvő (25) bordákkal bírnak, melyek viszont a rostélyrúd egész hosz­szára kiterjedő (26) rostélyt vagy szitát hordanak és-melyek fölső oldalukon a rajzban látható módon rovátkoltak lehet­nek. A sajtolópálya azon részén, melyen

Next

/
Thumbnails
Contents