62937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjedt sörnek szénsavval való telítésére

telítés nemcsak sok időt vesz igénybe, ha­nem a nagy sörmennyiségeknek szivaty­íyúk segélyével való továbbítása külön költségeket okoz és a túlnyomás, valamint az ebből származható robbanás megaka­dályozására megfelelő biztosító készülé­kek beszerzését teszi szükségessé. Az erjedt sörnek az erjedésben lévő sörből gyakrabban javasolták s e célból ugy is jártak el, hogy az erjedő sörből bi­zonyos mennyiséget adtak az erjedt sör­höz és azután az összekevert folyadéko­kat a külső levegőtől elzárják, míg a szén­sav az összes folyadékot át nem járta. Ez a kezelés azonban a sört zavarossá tette, ügy, hogy utólagos szűrés vált szükségessé. A jelen találmány szerinti telítési eljárás­nál nincs szükség a sörnek nagyobb menv­nyiségekben való továbbszállítására úgy, hogy a robbanás veszélye nem merül föl. Azonkívül az erjedési gázok az illékony éterikus olajokkal együtt keletkezési álla­potukban vezettetnek be az erjedt sörbe úgy, hogy ezen gázoknak és a kísérő anya­goknak teljes zamata és egyéb kívánatos tulajdonságai is megmaradnak s ezáltal a sör minősége kedvezően befolyásoltatik. A találmány szerint a sör mindenféle kompresszor-berendezések, nyomókazá­nok és hasonló készülékek nélkül telíthető szénsavval s ez a folyamat egy egyszerű zárt tartányban megy végbe, amelyben a sör cgyideig ülepedés végett tartózkodik. A tartán}^ természetesen elég erősre épí­tendő, hogy a föllépő nyomást kibírja. Az eljárás a sörnek hullámzásba hozatala nélkül foganatosítható úgy, hogy a sör az alapos telítésre legalkalmasabb állapot­ban van. Az eljárás végrehajtására alkalmas be­rendezésnek egy kiviteli példája a mellé­kelt rajzon látható, melyen az 1. ábra a telítő berendezés metszetét, a 2. ábra pedig egy részletét tünteti föl. Az (I, II, III) tartányok a sör fölfogá­sára és leülepítésére szolgálnak. Az (I) tartányban erjedő sör van, míg a többi lortányokban már erjedt sör foglal helyet, mely bükkfaforgácsok segélyével vagy egyszerű ülepítéssel tovább deríthető. Az (1) tartány legfölső részébe egy alkalmas (2) kapcsoló szerkezet van illesztve, mely tetszői eges (3) biztonsági szeleppel szerel­. liető föl. Az uralkodó nyomást a (4) ma­nometer jelzi. Az elzárható (5) szelephez vagy csaphoz a hajlékony (6) tömlőveze­ték csatlakozik, mely a tartányból elszálló erjedési gázokat a (7) csővezetékbe to­vábbítja. A többi tartányok fölső részeibe a (2) kapcsolás szerkezethez hasonló (8) szer­kezet van illesztve, mely a (10) töltő fúvó­kában Végződő (9) cső fölvételére szolgál. A fúvóka célszerűen egy üreges henger­ből áll, melynek fölső vége a (9) csővel van összekötve, alsó vége pedig tárcsával van elzárva. A henger falát likacsos anyag alkotja úgy, hogy a hengerbe nyomás alatt érkező gáz rendkívül apró buborékok alakjában áramlik ki a likacsokból és így nem hozza hullámzásba a folyadékot. A (9) cső fölső végébe a gázáramot szabá­lyozó (11) szelep van iktatva, melyet a hajlékony (12) csődarab a (7) csővezeték­kel köt össze. Magától értetődik, hogy a (7) cső úgy van a sörfőző helyiségen végigvezetve, hogy a (10) fúvókák alkalmas helyeken hozzákapcsolhatók s az erjedt sört tartal­mazó hordókba vezethetők. Nagyobb tar­tányokba két vagy több töltőfúvókát lehet vezetni. Az erjedésben lévő sörből elszálló gá-. zok összegyűlnek s ha a tartányban az előre megállapított nyomást már elérték, akkor a telítendő folyadékba bocsáttat­nak, amelyben a likacsos fúvókák a gázo­kat egyenletesen szétosztják úgy, hogy a folyadék az elnyelőképesség határáig te­líttetik, míg a fölös mennyiség egy alkal­mas helyen fölszerelt kibocsátó szelepen távozik el. A leírt eljárással nagy sörmennyiségek egyenletesen telíthetők szénsavval anél­kül, hogy a sört az erjesztő kádakból más külön tartányokba kellene átvezetni. To­vábbi előnye az eljárásnak az, hogy er­jedő sörnek teljes zamata megmarad, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents