62870. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmedence

Megjelent li »14. évi március » ió 36 1-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 62870. szám. XXI/a OSZTÁLY. Folyadékmedence. EBBS & RADINGER CÉG WIENBEN. Pótszabadalom az 58249. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1911 junins hó 30-ika. Az 58249. számú törzsszabadalomban oly folyadékmedence van védelem alá he­lyezve, melynél a vízelzáró burkot alkotó köpenylemezek az alkotók irányában a folyadéknyomásból adódó támvonalnak megfelelően vannak ívelve, gyűrűk közé vannak feszítve és a boltozatnyomást föl­vevő függélyes támrudakkal vagy horgo­nyokkal vannak merevítve. Ezen elrende­zés előnyei egyrészt abban állanak, hogy az eddigi medencék hengerköpenyévei szemben jelentékeny anyagm,egtakarítás érhető el, másrészt abban, hogy még na­gyon magas medencéknél is, a mélységgel növekedő víznyomás dacára, végig ugyanaz a lemezvastagság alkalmazható és, hogy még a legnagyobb átmérőjű és víztartalmú medencékhez szükséges le­mezvastagság is eléggé kicsiny m^rad ahhoz, hogy a megmunkálás (formálás, szogecselés s tömítés) eszközölhető legyen. Az ezen előnyökkel szemben mutatkozó hátrányok vagyis ama körülmény, hogy egy ívelt medenceköpeny előállítása töb'.i nehézséggel jár és valamivel nagyobb alapfölületet igényel, mint a tisztán hen­geralakú folyadékmedence, nagyobb me­dencéknél gyakorlatilag alig jönnek szá­mításba, kisebb medencéknél azonban mindenesetre bizonyos jelentőséggel bír­nak. . Hogy a törzsszabadalom tárgyának, előnyei az eddigi folyadékmedencékkel szemben még ilyen esetekben is érvényre jussanak és, hogy evvel egyidejűleg a kisebb medencéknél a vízelzáró burok ívelt alakjának előállítási nehézségei is elkerültessenek, a jelen találmány szerint a törzsszabadalom alapgondolatát megfor­dítjuk és azt bizonyos tekintetben még továbbfejlesztjük. Emellett azonban a törzsszabadalom alapján elérhető anyag­megtakarításának egy csekély részérőlJ.e kellett mondani. Ezen veszteség azonban az előállítási nehézségek csökkentésével és a tömítendő burok fölületének csökken­tésével részben kiegyenlíttetik. Az tehát semmiképen sem állítható, hogy a meden­cének a jelen találmány szerinti, a követ­kezőkben bővebben leírandó kiképzése elvben jobb volna, mint a törzsszabadalom tárgyáé, mely önmagában fölülmulhatat­lan, hanem csak az, hogy ezen kiképzés, bár elméletileg nem vetekedhetik a törzs­szabadalom tárgyával, a gyakorlat némely eseteiben mégis előnyben részesülhet. A két különböző kiképzés közötti kü­lönbség a mellékelt rajzok kapcsán van

Next

/
Thumbnails
Contents