62837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyékony trágyával való trágyázásra

Megjelent l'.'l t. évi március hó 28-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI vfijtf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 628B7. szám. X/a. OSZTÁLY. Eljárás és gép folyékony trágyával való trágyázásra. SCHRECKER JÁNOS FÖLDBIRTOKOS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 április hó 18-ika. Az istállótrágya folyékony része, az állati vizelet, a természetes trágya igen értékes alkatrésze. Az összes növényi tápsók mellett főleg nagv menyiségü nitrogént tartalmaz, amely az állatok vizeletében legnagyobbrészt mint salétromsav és ammóniák van meg, oly alakban tehát, amelyben azt a kultúrnövények közvetlenül fölvenni képesek. Olyan húgylének, mely eredeti összetételéből még keveset veszített, nitrogéntartalma körülbelül 1%. Ezen trágya gondos gyűjtése és növényi tápszerül való fölhasználása tehát a mezőgazdákra nézve nagy fontosságú. Okszerű fölhasználásának azonban az a nagy akadálya, hogy a húgylé. és trágyáié kifuvarozása százalékokban kifejezett alacsony nitrogén- "és egyéb növényi tápsótartalmánál fogva nagyon költséges. A nitrogén a húgylében gyorsan bomló és gyorsan ható alakban van meg és így annak alkalmazása főleg mint fejtrágya lenne helyes. De ezen folyadék eredeti összetételében fejtrágya gyanánt túlerős és árt a fejlődő növény levélzetének, amiért is szükséges azt ugyananynyi mennyiségű vizzel még föl is higítani, mielőtt mint fejtrágya alkalmaztatnék. Ennek következtében ha pl. kat. | holdanként 15 kgr. nitrogént akarunk adagolni, ami 100 kgr. chilisalétromnak felel meg, 15 hektoliter húgylét, fejtrágyául alkalmazva még ennek is. kétszeresét, 3000 litert kell kifuvaroznunk. Ezen körülmény folytán a fönt említett költségek még növekednek és a húgylé alkalmazása még nehézkesebbe válik. Ez az oka annak, hogy a húgylé helyes fölhasználása eddig csak kivételei esetekben történt meg. Azt a gazda inkább bő almozással, szalmával igyekszik fölszívatni és a trágyával együtt konzerválni vagy pedig télen, a vegetáció szünetelésekor öntözi meg vele a réteket. Mindkét esetben igen nagy a veszteség különösen a legértékesebb alkatrészben, a nitrogénben. Sorba vetett növényeknél, amikor az egyes sorok egymástól való távolsága 30—65 cm., az eddig szokásos eljárás azzaL a hátránnyal is jár, hogy a sorközöket ép úgy éri a folyadék, mint magát a sorokat, holott a sorközök trágyázására egyáltalán szükség nincsen. Mindezen hátrányokat megszünteti a találmány tárgyát tevő eljárás és gép* amely a húgylének trágya gyanánt való