62837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyékony trágyával való trágyázásra
gazdaságos és észszerű fölhasználását teszi lehetővé. A találmány tárgyát tevő eljárásnál először is a folyékony trágyát csakis meghatározott helyekre vezetjük, vagyis csak oda, ahol arra tényleg szükség van. "A trágyának közvetlen a növényzethez való hozzávezetése által annak clpocséko lása meg van akadályozva, mert csak a növény töve mellé, vagyis csak oda juttatunk trágya- vagy húgylét, ahol azt a növény tényleg hasznosíthatja. Elkerüljük tehát, hogy a trágyából mindaz kárba vesszen, ami a, sorok közé, távol kerül a növénytől. Ily módon ugyanazon hatás elérésére az eddig használatos trágyalémennyiségnek legföljebb 50%-ára van szükség. A találmány tárgyát tevő eljárásnak további jellemző sajátsága, hogy a folyékony trágyát a növény tövéhez juttatjuk, anélkül, hogy az a levélzetet érintené, vagyis a trágyalét a levélzet alá vezetjük. Ezáltal elkerüljük, hogy a növény levélzete a trágya egy részét fölfogja és trágyaanyagveszteséget okozzon. Minthogy továbá a trágyáié a növény levélzetét sem -érheti, ennélfogva a húgylé eredeti összetételében higítás nélkül használható fejtrágya gyanánt. Kétségtelen tehát, hogy a találmány tárgyát tevő eljárás révén úgy a trágyaanyagban, mint munkában igen jelentékeny megtakarítás érhető el. Az eljárás a maga összességében tehát abban áll, hógy a húgylét haladó mozgás közben a sorok irányában szétlapított teljes sugár alakjában több sorban egyszerre vezetjük a növény tövéhez. Az eljárás foganatosítására szolgáló gép egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon példaképen van föltüntetve. Az 1. ábra a gép hátsó nézete, a 2. ábra annak oldalnézete, a 3. ábra a gépet fölülnézetben mutatja, a 4. ábra a gép egy részletét oldalnézetben részben metszve ábrázolja, míg az 5. ábra metszet a 4. ábra (A—B) vonala szerint. Az (1, 1) járókerekek a (2, 2) tengelycsapokon ülnek, amelyek akként vannak a (3, 3) oldalgerendákba szerelve, hocy az (1, 1) kerekek nyomtávolsága szükség szerint beállítható. A (3, 3) oldalgerendákon a (4, 4) csapágyak nyugszanak, amelyek a hengeres (5) húgylétartály (6, 6) forgási csapjainak alátámasztására szol gálnak. Az (5) tartály egyik alkotója inen tén például 15—15 cm. távolságban több (7) kiömlési nyilás van kiképezve, amelyekre különböző bőségű furattal ellátott süvegek csavarolhatók, miáltal a hosszegységre eső trágyalémennyiség esetrőlesetre változtatható. A (7) kiömlési nyílások pályájában megfelelő szélességű és magasságú (8) tölcsérek vannak elrendezve, amelyek a (9) kifolyási csőtoldatok révén a (3, 3) oldalgerendákat összekötő (10) haránt rúd alkalmas (11) kivágásaiban ülnek. A (9) csőtoldatok egy-egy (12) levezető csőbe torkolnak, amelyek alsó vége (13) terelőcsötoldattal van ellátva. A (13) csőtoldatot alkalmas kanyarulattal a növénysorok felé vannak fordítva és azok kibocsájtó nyílása a sorok irányában el van lapítva. A (13) csőtoldatokból (14) csapok nj'úlnak ki és ezeken (15) kerekek ülnek, amelyek a (12) cső támasztására szolgálnak. A (12) csövek az alsó (16) és a fölső (17) gyűrűkben lazán vannak vezetve úgy, hogy a (15) támasztókerék követvén a talaj egyenlőtlenségeit, a (12) gyűrűkben külön-külön egymástól (17) gyűrűkben külön-külön egymástól függetlenül elmozoghatnak. A (9) csőtoldatok ezen célból kellő mélységig torkolnak a (12) csövekbe úgy ,hogy (9) csőtoldatok a (12) csövek legalsó helyzetében is alsó részükkel a (12) csövekben fekszenek, minekfolytán a trágyáié mindig teljes biztonsággal és veszteség nélkül jut ar. (5) tartályból a (12) csövekbe. A (17) gyűrűk a (18) harántrúd (19) furataiban a (20) csavarorsó és (21) csavaranya segélyével rögzíthetők, míg a (16) gyűrűk egyegy (22) kengyel- és ennek furatán átmenő (24) csavarorsóval vannak ellátva, amelyek révén a (25) haránt-rúdon rögzíthetők. A (18) és (25) harántrudak hordására a (23) tartók szolgálnak, amelyek a
