62770. lajstromszámú szabadalom • Kettős burkolatú tenger alatt járó naszád indifferens vízballans nélkül

Megjelent 11)14. évi március ho '44-én. MAGY. jglgt KIR SZABADALMI 11111 HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62770. szárú. XV/a. OSZTÁLY Kettős burkolatú tenger alatt járó naszád indifferens vízballaszt nélkül. FRIED. KRUPP AKTIENGESELLSCHAFT GERMANIAWERFT CÉG KIEL-GAARDENBEN. A. bejelentés napja 1912 december hó 10-ike. Elsőbbsége 1912 február hó 12-ike. Kettős burkolatú tenger alatt járó naszádoknál, melyeknél a vízballaszt egészen, vagy legnagyobb részben a két burok között van elrendezve rendes körülmények között a naszád úszóhelyzetében túl nagy, a naszád merül őhelyzetében pedig igen csekély metacentrum-magasság adódik ki. Ezen, az egy burkolatú naszádoknál föl nem lépő éles ellentét a következőleg magyarázható. Egy tenger alatt járó naszád, melynek alakja az úszási vonalig egy torpedónaszád alakja után van képezve, az úszóhelyzetben szükségszerűen nagyobb metacentrum-magasssággal bír, mint az ugyanolyan deplacementű és hasonló torpedónaszád, mert előbbinél a rendszer súlypontjának a víz alatti helyzetre való tekintettel tetemesen mélyebben kell feküdnie, mint a torpedónaszádnál. A mélyebbenfekvés ezen mértékével nagyobb a tenger alatt járó naszád metacentrum-magassága és nem ritkán oly nagyságot is ér el, mely a tengerhullámzásban hosszú dtilöngőperiódusok elérése tekintetében többé nem kedvező. Rendes körülmények között a rendszer súlypontja egy kettősburkolatú tenger alatt járó naszádnál magasabban fekszik, mint a deplacement súlypontja az úszóhelyzetben. < Jelöljük ezen mértéket (a)-val, a kimerített vagy a (d) tartalék deplacement súlypontjának az evvel egyenlő térfogatú vízballaszt súlypontjától való távolságát — mely ezen tartalékdeplacement lerontására szolgál — (h)-val, az összdeplacement a merülőhelyzetben pedig (D)-vel, akkor a metacentrummagasság a merülőhelyzetben (vagy, ami ebben a helyzetben ugyanaz, a távolság a rendszer- és a deplacementsúlypont között) a következő egyenletből adódik: „ „ h d = —

D a ahol (F, G) a metacentrum-magasság a merülőhelyzetben. Ebből kiolvasható, hogy a cél, vagyis hogy lehető nagy (F, G) metacentrum-magasságát érjünk el, a merülőhelyzetben, meghatározott víz alatti deplacementű [(D) állandó] és a szilárd terhek meghatározott elosztásával biró [(a) állandó] tenger alatt járó naszádnál csak (h)-nak és (d)-nek növelése által érhető el. A (d) tartalékdeplacement növelése azonban, mire a kettősburkolatú naszádoknál eddig általánosan törekedtek, csak akkor bír befolyással, ha a hozzátartozó vízballasztot az úszási vonal alatt rendezzük el, mivel az úszási vo