62699. lajstromszámú szabadalom • Blokkírozóberendezés
Megjelent 1914. évi március hó 155-én. MAGY. JJÚG* KIRSZABADALMI jBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62699. szám. V/a/Sí OSZTÁLYBlokkirozó berendezés. bussay kálmán nyug. vasúti főellenőr budafokon. A bejelentés napja 1913 májas hó 24-ike. Alább ismertetett találmány célja, bizonyos tetszésszerinti távolságokból biztosítani az egymás ellen haladó, vagy egymást követő vonatokat az összeütközés ellen. Ezen biztosításhoz, mint a mellékelt rajz L és II-ik ábrái mutatják, szükséges az (a) és (b) vasúti sinek között, alul (esetleg fölül elhelyezett, szigetelökön kifeszített és megerősített (d) és (e) fémsodronyok (pl. rézből), melyek a mozdony (f) erős galván eleme és (g), valamint (h) villamos csengőivel jönnek kapcsolatba. Az (a) és (b) vasúti sinszálak az áramközben mint földvezetők használtatnak föl. A (d) és (e) fémsodrony az egyik állomás bejárati váltóján kívül kezdődik és végződik a szomszéd állomás bejárati váltója előtt; mindvégig elszigetelve, egymással sehol sincsenek összekötve. Köztük azonban, a (d) és (e) vezeték bizonyos tetszés szerinti távolságokban, mintegy 3—4 cm. közben, felváltva megvannak szakítva. Említett telepek és csengők a vezetékek köré oly módon vannak beiktatva, hogy — mint az I-ső ábra mutatja — ha a (k) és (1) nyilak irányában egymással szemben jön a két vonat, akkor mindkét vonat mozdonyán a két szomszéd állomások között bármily távolságban úgy a (g) mint a (h) villamoscsengők egyszerre azonnal működésbe jönnek és csengenek állandóan mindaddig, míg valamelyik vonat vissza nem tolat, illetve míg az összeütközés veszedelme el nem múlik. Egymást követő vonatoknál pedig: feltételezve, hogy a vaspálya lejtviszonyai és kanyarulatai olyanok, hogy már 1500 m. távolságra kívánatos a blokirozás, akkor a II-ik ábrán bemutatott (m) nyíl irányában egymás után haladó vonatoknál a (d) és (e) vezetéknek 1500 m. távol -ságokban kell mekszakítva lenniök és ekkor ezen távolságban a (g) csengők működni fognak, míg a két vonat között a távolság az 1500 métert újból meg nem haladta. Annak megállapítása pedig, hogy előtte haladó, vagy hátulról jövő vonat közelsége folytán történik-e a csengetés, nem okvetetlen szükséges, ha elvül tartjuk, hogy mindegyik mozdonyvezető csakis előre tartozik figyelni és a csengő működésének ideje alatt a mozdony menetét megfelelően lassítani, esetleg megállítani,