62657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az oxisavak savkloridjainak előállítására

Megjelent 1914. évi március hó lO-én. MAGY. ^ KIK. SZABADALMI kEB? HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62657. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás az oxisavak savkloridjainak előállítására. DR

KOPETSCHNI EDUÁRD VEGYÉSZ MANNHEIMBAN ÉS DR

KARCZAG LÁSZLÓ VEGYÉSZ CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1912 szeptember hó 6-ika. Elsőbbsége 1911 szeptember hó 8-ika. Anschütz dolgozatai, amelyek odairányultak, hogy a foszforkloridok segítségével a monooxibenzoesavak kloridjait állítsa elő i (Ann. 289. K. 301.ésköv. lapok stb. tudvalevően arra az eredményre vezettek, hogy itt nem az egyszerű savkloridok, hanem bonyolultabb természetű vegyületek képződnek, amelyek foszfortartalmuak és amelyekben tehát a klórozószer az oxisavak molekulájába belépett. Ezen dolgozatokat összefoglaló közleményben (R. Anschütz : Über ein Gesetz der Bildung freier Phenolkarbonsaurechloride, Ber. 30 k. 321. 1.1897) az említett szerző azt mondja, hogy az egyszerű fenolkarbonsavak kloridjai ezen az úton elő nem állíthatók és csak az oxikarbonsavak képeznek kivételt, amelyek a fenolhidroxilhoz viszonyítva orthohelyzetben vannak szubsztituálva és a szubsztituensnek ezen «védőhatáaa» folytán szabad fenolkarbonsavkloridok képzésére alkalmasak, (1. a 89596. sz. német szabadalmi leírást). Hans Meyer dolgozatai (Über eine allgemein anwendbare Methode zur Darstellung von Chloriden der organischen Sáuren W. M. d. CH. 22. k. 415. 1., 1901); amelyek oda törekedtek, hogy a thionilkloridot, mint általánosan alkalmazható klórozószert a karboxilhidroxil szubstituálására tanulmányozzák, föltűnő módon épen a moaooxibenzoesavakra nézve ismét kivételes helyzetet állapítottak meg. Három izomer monooxibenzoesavnak thionilkloriddal való klórozásánál H. Meyer megállapította, hogy az (m) oxibenzoesav a megfelelő kloridot adja ugyan, a szalicilsav azonban csak hosszas főzés után egy új kloridot — nem szalicilsavkloridot, — hanem a «szalicilsavklorid egy kénessaveszterét» adja, melynek szerkezete ismeretlen, míg a (p) oxibenzoesav thionilkloriddal még napokig tartó főzés után sem reagál. Ha a thionilkloridot tercier bázisok jelenlétében hagyjuk a szalicilsavra hatni, úgy a 211403. számú német szabadalmi leírásban ismertetett módon mindig a szalicilsavnak anhidrálása és — jelen esetben — szaliciloszalicilsav következik be. Ez utóbbit az említett szabadalmi leírás szerint akkor is kapjuk, ha az elméletinél (V2

mol.) nem több thionilklorid hat neturális vagy bázikus szalicil átokra. Meglepő módon már most kitűnt, hogy legkevesebb 1. mol. thionilkloridnak aromás