62636. lajstromszámú szabadalom • Mótorvezérmű

<e) csapház fölületén a 2. ábrában berajzolt nyíl irányában morog tova, a nyitás a <h) nyílás (jl) élének a (g) nyílás (il) éléhez való elérkeztekor kezdődik és mindaddig tart, míg a (h) nyílás (j2) éle a (g) nyílás (i2) éle fölé nem ér. A hengertér tehát ezen egész nyitási tartam alatt a külső levegővel közlekedik. A találmány értelmében már most a (b) csap forgását akként szabjuk meg a munkadugattyú mozgásához képest és akként szabjuk meg a (g) és (h) nyílások méreteit, hogy a (b) csap nyitása, az expanziólöket vége előtt azon időpillanatban következzék be, amikorra a kipuffogás kezdetét kívánjuk helyezni, a csap zárása pedig a szívólöket végén, a csap nyitásakor kezdődik tehát a kipuffogás, mely. eleinten a (g) nyílásnak •fokozatosan növekedő, majd teljesen nyitott keresztmetszetén át történik. E pillanattól kezdve a kipuffogás további lefolyását a vezér mű nem befolyásolja, hanem a kipuffogás teljesen nyitott (g) nyílás mellett mindaddig tart, míg a hengertér és a külső levegő közötti nyomáskülönbség teljesen ki nem egyenlítődött. Célszerű természetesen, ha a viszonyok akként vannak megszabva, hogy ez az időponí a kipuffogólöket végével essék össze, amely föltételt azonban — •és ez a jelen kiviteli alak egyik sajátos vonása — nem szükséges teljes pontossággal betartani. A kipuffogás a nyomáskiegyenlítődés következtében befejeződvén, mely időpont, mint éppen említettük, célszerűen a kipuffogólöket végén, vagy ami ugyanaz, a reákövetkező szívólöket elején következik be, a (g) nyílás ezen időponttól kezdve a szívó nyílás szerepét játssza, melyen át a dugattyú friss levegőt szí a hengerbe. A jelen kiviteli alak egyik sajátossága, hogy a most a szívólöket alatt szívónyílás gyanánt szereplő (g) nyílás már a szívólöket elején teljes keresztmetszetben nyitva áll, ami a szívási folyamat tökéletessége szempontjából lényeges előnyöket nyújt. A (g) nyíláson át beömlő friss levegő helyes arányban való karborálása jelen találmánynál akként van megoldva, hogy a Vezérmű á friss levegőn kívül még külön dúsan karburáit levegőt is juttat a hengerbe. E célra szolgál a (b) csap belsejének másik (f) üre, mely a (c) csapház zárt (k) terébe torkollik, mely utóbbi viszont (1) vezeték révén a karburátorral közlekedik. A dúsan karburáit levegő bevezetésére a (b) csap köpenyén az (f) űrbe nyíló (m) nyílás van kiképezve, mely a csap forgása közben a csapház (n) nyílása fölött mozog tova úgy, hogy akkor, midőn a két nyílás egymással közlekedik, a karburátorból dús keverék juthat a hengertérbe. Az (n) nyílás a tárgyalt kiviteli alaknál a (g) nyílással együtt célszerűen egyetlen nyílást alkot. Az (m) nyílás a (h) nyíláshoz képest akként van elrendezve, hogy az (n) nyíláson át való nyitás a szívólöket elején következzék be, ill, abban az időpontban, mikor a kipuffogás mér biztosan be van fejezve, a zárás pedig a szívólöket végén. Azáltal, hogy a jelen találmány szerinti vezérmű a beszívandó keveréket megosztottan, egy részét mint friss levegőt a külső légkörből, másik részét mint dúsan karburáit levegőt a karburatoron át bocsátja a henger felé, lehetővé válik, hogy a kipuffogó termékek eltávozására és a friss töltés legnagyobb részének bevezetésére egyetlen keresztmetszet kiképzése elégséges, minek folytán a vezérmű méretei nagy mértékben redukálódnak. Minthogy a ki-, ill. beömlésre szolgáló utakat egyszer a forró kipuffogó gázok, ezt követőleg pedig hideg friss levegő éri, az egész vezérmű a káro3 melegedéstől is nagy mértékben meg van óva. Az eddig alapul vett kiviteli alaknál (1. és 2. ábra) a kipuffogás és szívás részére úgy a csapon, mint a csapházon csupán egy-egy keresztmetszet van kiképezve, amelyek közül a csapon lévő (b) nyílás nagyobb szélességűre van alakítva, mint a csapházon lévő (g) nyílás. A (g) és (h) nyílások szerepe teljesen , reciprok lévén, oly kiviteli alak is képezhető, amelynél a csapházon lévő nyílás a szélesebb. Éppen úgy az (m) és (n) nyílások szerepe is felcserélhető. A 2. ábrában föltüntetett kifejtés tehát egy oly megoldásnak rajzául is szol-