62623. lajstromszámú szabadalom • Légi járóművek egyensúlyozó berendezéseinek önműködő vezérlése

lés irányára merőlegesen állított fölület, amely vagy a saját síkjában lévő tengely körül, vagy önmagával párhuzamosan mozoghat, (b) a ráesési szögek különbségei iráni érzékeny antennaként a röpülési irány és a gép haránttegelye alkotta síkkal párhuzamosan elrendezett fölület, amely vagy a saját síkjában lévő és a gép haránttengelyével párhuzamos tengely körül vagy önmagával párhuzamosan mozoghat, c) az irányváltozások, azaz a jobb vagy balodalról jövő szélrohamok iránt érzékeny antennaként a röpülés irányával párhuzamos függőleges fölület, amely vagy a síkjába eső tengely körül vagy önmagával párhuzamosan mozoghat. 2. Másodfokú antennát kapunk, ha pl. két elsőfokút egy rendszerré egyesítünk; így az elsőfokú antennákat alkotó fölületeket kettesével kombinálva háromféle másodfokú antennához jutunk. De ennél egyszerűbb, csupán egyetlen fölületalkotta szerkezetekkel is célt érünk; így pl. arra, hogy egyetlenegy fölület oly antennát szolgáltasson, amely a sebességkülönbségek és egyúttal a ráesési szögek különbségei iránt is érzékeny, elegendő, ha ezt a fölületet a röpülőgép haránttengelyével párhuzamosan rendezzük el, s kissé a röpülésirány felé fordítjuk, hogy miként a szárnyfölületeknek, bizonyos támadási szöge legyen; ezen fölületeknek azután vagy a síkjában lévő és a röpülésirányra merőleges tengely körül vagy önmagával párhuzamosan mozgékonynak kell lennie. 3. Harmadfokú antenna céljára egyesíthetjük az imént említett háromféle elsőfokú antennát, mely csoportosításban a három antenna mindegyike merőleges lesz a másik kettőre. Előállíthatunk azonban ilyen harmadfokú kombinációt egy másodfokú érzékeny fölület és egy ezt kiegészítő elsőfokú fölület segítségével is; sőt lehetséges egyetlenegy fölülettel is olyan antennát szerkesztenünk, amely egymaga betölti a három elsőrendű fölület hármas szerepét, ha az említett másodfokú antennát, amely a gép haránttengelyével párhuzamosan van elhelyezve és kissé a rö'pülés iránya felé van fordítva, azonfölül hogy önmagával párhuzamosan vagy a haránttegellyel párhuzamos tengely körül mozgékonyan rendezzük el, az oldalirányú szélrohamok ellen is érzékennyé tesszük akként, hogy a saját síkjában fekvő és középpontján keresztül a gép hosszirányú tengelyével párhuzamosan átvonuló forgástengelyre szereljük. Ily módon ez az antenna két egymásra merőleges irányban változtathatja helyzetét: a gép két oldalát érő légáramlatok sebességének vagy ráesési szögének különbségei folytán az első tengelye körül foroghat vagy önmagával párhuzamosan eltolódhatik, az oldalról támadó szélrohamok hatása alatt pedig a gép hosszirányú tengélysíkjával párhuzamos tengely körül végezhet forgásokat. Fölületek helyett bárminő más olyan készülékeket is alkalmazhatunk, amelyek érzékenységet tanúsítanak a szél sebességének, ráesési szögének vagy irányának változásai iránt, pl. akár mechanikailag, akár fluidummal működő anemométereket, vagy a röpülőgép tengelyeivel párhuzamos forgástengelyű szélkakasokat stb. Ha fluidummal működő anemométereket használunk, akkor a készülék két ágának egyike a gép jobboldalán, másika pedig annak baloldalán végződhetik, amikor is az anemométer mindjárt az itt szükséges tényezőt, azaz a szél hatásának különbségét a gép két oldalán adja meg.* Az antennáknak összekapcsolása az oldalsó kiegyensúlyozó berendezésekkel különfélekép történhetik. A főbb kapcsolási módok közül az alábbiakról emlékezünk meg: 1. Ha három elsőfokú antennát csoportosítva alkalmazunk, ezeket három különböző, oldalsó kiegyensúlyozó berendezéssel köthetjük össze, amikor is az egyik kiegyensúlyozó berendezést a gyorsaság változásai iránt érzékeny antenna, a másikat a ráesési szög változásait fölfogó, a harmadikat pedig az oldalsó szélrohamokat fölfogó antenna vezérli, vagy alkalmazhatunk csupán két, vagy akár csak egyetlenegy kiegyensúlyozó berendezést is, ha az egyik kiegyensúlyozó berendezésre egyidejűleg két antennát ha-