62614. lajstromszámú szabadalom • Kombinált robbanó vagy égési és sűrített levegővel hajtott mótor

dugattyú alakjában az (5) és (6) terekre osztja; a dugattyú lefelé mozgását a (15) vállperem határolja. A (6) alsó tér, a belső robbanó vagy égési gép kompresszió kamrája a (8) kiömlő szeleppel van ellátva; az (5) fölső tér a léggép kompresszió kamrája és a (9) szívó és kiömlő szeleppel van ellátva. Az (5, 6) kamrák külső és a (11) tok belső fala között halad a (10) vezeték, mely az (5) teret a léggép (3) hengerével köti össze. Ezen vezeték az (5, 6) kamrák nagy részét veheti körül. A (8, 9) szelepeket a mótor forgattyútengelyéről hajtott emelők vagy más megfelelő szervek működtetik. A tüzelőanyag bevezetésére szolgáló szelep nincsen föltüntetve. Az 1. és 2. ábrán az elégett gázok kiömlő vezetéke összeköttetésben áll az (1) és (3) hengerek alsó részével olyképen, hogy ezen gázokat a (2) és (4) dugattyúk alá vezeti. A henger alsó részében lévő (13) kiömlő vezeték a (14) szeleppel van ellátva, melynek vezérlése a (8, 9) szelepek vezérlésével azonos módon történik. A mótor a következőképen működik: A (2) és (4) dugattyuk szívólöketének kezdetén a szervek az 1. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el, a (7) mozgó válaszfal a (15) vállperemen nyugszik. A kompressziólöket alatt a gáznemű keverék a (7) válaszfal alatt a (6) kamrában, míg a levegő ezen válaszfal fölött az (5) kamrában komprimálódik. A kamrák méretei úgy választandók, hogy a levegő kompreszsziója elegendő legyen arra, hogy a (7) válaszfal a helyén maradjon. Ezt követőleg a gáznemű keverék meggyújtása létesül, a robbanás vagy égés következtében keletkezett erő pillanatnyilag, illetőleg a nyomás növekedése alatt a mozgó válaszfalra hat, mielőtt még a (2) dugattyút, melynek forgattyúja. ebben a pillanatban a holtpontban vagy ahhoz közéig fekszik, elmozdította volna. A túlnyomás egy része így a teljesítmény arányában munkává alakul át, mely a (7) válaszfalat emeli; a hőmérséklet és nyomás sokkal kisebb mértékben emelkedik, mint a rendes motoroknál. A (7) válaszfal fölemelése az (5) kamrában a sűrített levegő túlnyomását létesíti, mely a kombinált dugattyú munkameneténél kiterjed és ugyanakkor hat a (4) dugatytyúra, amikor a (6) kamrában keletkezett nyomás a (2) dugattyút működteti. A 2. ábra a szerveknek a munkamenet alatti helyzetét mutatja. A belső mótor nyomása a munkamenet alatt kell hogy állandóan magasabb legyen, mint a sűrített levegővel dolgozó mótor nyomása és pedig a (7) válaszfal elmozdulása által keletkezett nyomáscsökkenés különbség arányában. A. fölfelé haladó mozgás és a (7) válaszfal helyzete önműködően szabályozódik, azonban az alkalmazott szerkezet az adott viszonyoknak megfelően a mozgásokat mechanikusan határolja. A negyedik ütemben a léggép levegője a (9) szelepen át eltávozik és hogyha a belső mótor gázainak nyomását még tovább engedjük csökkeni (1. ós 2. ábra), ahelyett, hogy azt mint a 3. ábrán közvetlenül a légkörbe engednők kiömölni, úgy a gázok a (12) vezetéken át az (1) és (3) hengerekbe jutnak, ahol a teljes nyomásesés végbemegy, mimellett ezen gázok a (2) és (4) dugattyúkra hatnak. A dugattyúk visszafelé mozgásánál azaz a szívásnál ezen gázok a (14) szelepen át eltávolíttatnak. A (14) szelep kimondottan csakis a kiömlési löket alatt záródik. Hogy a robbanás vagy égés alatt a sűrített levegőnél a legnagyobb munkát kapjuk, természetesen kell, hogy egyenlő dugattyúutak mellett a léghenger keresztmetszete nagyobb legyen, mint a belső hengeré. Az arány előnyösen 3:1-hez, azonban hogy milyen legyen, arra nézve mértékadó, hogy a kompresszió végén mindig ugyanaz legyen a hőmérséklet és nem fogja túllépni a szerkesztő által meghatározott hőmérsékletet, miáltal a munka elraktározható anélkül, hogy az előre meghatározott hőmérsékletet túllépnék. Az előzőekből következik, hogy a találmány egy bizonyos energia mennyiségnek a robbanás vagy égés periódusa alatt való fölraktározását teszi lehetővé, továbbá ezen energiának hirtelen abszorpciója és munkává * , való átalakítása azt eredményezi, hogy a