62587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzfejlesztőből vett gőznek túlhevítésére

•áramlik, mely az (e) kiterjesztőberendezésbe torkol. Ezeii kiterjesztő berendezés kiömlési végénél a gőz olyan hőmérsékletet kap, amelylyel kiterjedése előtt bírt és az (f) gyűjtőbe (megfelelő méretű csőbe vagy csőnyalábba) áramlik, mely a hengeres (a) test (g) gőzkamrájában van elhelyezve. Az (0 gyűjtőből a gőz a (h) túlhevítőbe jut, mely kisebb méretű lehet és a lokomotív .(i) füstszekrényében van elrendezve. A (d) cső és a (h) túlhevítő közötti úton létesített gőzkiterjedésnek és az eredeti hőmérsékleten való tartásnak hatása könnyen érthető. Az állandó hőmérsékleten való kiterjedés következtében a gőzsüvegből vett gőzben szuszpendált víz elpárolog; az (f) gyűjtő tehát tökéletesen elpárologható kamrát képez úgy, hogy a gőz a (h) túlhevítőihöz tökéletes gáz alakjában érkezik. A (h) túlhevítőben a gőz a hőmérsékletnövekedés folytán nagyobb nyomást is kap, melyet a motor hengerébe való beömléséig megtart. A gőznek a motorba való minden egyes beömlésénél az (f) gyűjtőben nyomáscsökkenés lép föl; az (e) kiterjesztőberendezés a gyűjtőbe friss gőzt bocsát, mely a kívánt feszültségig kiterjed és melyből a magával ragadott víz elpárolog. Ezen folyamat azután folyton ismétlődik. Az (e) kiterjesztőberendezést a találmány értelmében előnyösen úgy kell kiképezni, hogy ne a (g) kamrában fönnálló (P) változó nyomásnak meghatározott (Pl) nyomásra való csökkenését biztosítsa, hanem hogy a (P) változó nyomásnak és az (f) gyűjtőben levő (p) változó nyomásnak különbsége állandó legyen, melyet tetszőlegesen megválasztani és szabályozni lehet. Más szavakkal, az elrendezés olyan, hogy a kazánban fönnálló (P) változó nyomásnak és az (f) gyűjtőben lévő (p) változó nyomásnak különbsége : (P — p = k) legyen, mimellett (k) tetszőlegesen választható állandó mennyiség melyet az (e) kiterjesztőberendezés rúgójának feszültsége vagy egyensúlyozó tömegei segítségével tetszés szerint lehet megválasztani és szabályozni. Másrészt a a kiterjesztett közeg hőmérsékletét a kiterjesztendő közeg hőmérsékletén tartjuk úgy, hogy minden egyes kiterjedésnek a gőz által magával ragadott víz elpárolgása vagyis a gőzfejlesztőből vett gőz szárítása felel meg. Az állandó nyomáscsökkentés foganatosítására alkalmas kiterjesztőberendezés a 2. ábrában van föltüntetve. E szerint a berendezés áll az (e) köpenyből, mely egyrészt az (el) nyíláson át a gőzfejlesztő (g) gőzkamrájával, másrészt a köpenyből kinyúló (e2) esőtoldaton át a (d) vezetékkel közlekedik, mely utóbbin a gépész által működtethető (c) gőzvezetőszelep van alkalmazva. Az (e) köpenyben van a tulajdonképeni kiterjesztőberendezés elrendezve, mely áll a (jl) csövön át az (f) gyűjtővel közlekedő (j) kamarából vagy szekrényből. A (j) kamrában a hengeres (m) tok van elrendezve, melynek két sor (n, nl) nyílása van; ezen nyílások nyitása és zárása a (d) vezetékcső és az (f) gyűjtő között való közlekedést helyreállítja vagy megszakítja. Ezen teljes vagy részleges nyitások és zárások a kiterjesztőberendezés mozgatható elemének különböző helyzetei szerint jönnek létre. A mozgatható elem a két sor (n, nl) nyílás számára az egyenlő átmérőjű (o, ol) dugattyúból áll, melyeket a (q) rúd köt össze egymással. Az (e) köpeny az (e2) csőből kiágazó (e3) vezetékkel van ellátva ;,az (el) vezeték, tehát az (e2) cső isaz(l, 2, 3) nyílások útján az (rl) dugattyú fölső föliiletével, az (r2) dugattyú alsó fölületével, az (r3) dugattyú fölső és végül ennek alsó fölületével közlekedik. Más szavakkal: az (e2) cső az (e3) elágazás útján állandóan közlekedésben van az (y, t, u, v) kamrákkal. Az (y) kamra másrészt az (e) köpenyben kiképezett (w) csatorna útján a kiterjesztőberendezés (j) kamrájával áll összeköttetésben. A két (rl, r3) dugattyú egyenlő átmérővel bír, az (r2) dugattyú átmérője pedig nagyobb. A három dugattyút a (q) rúd tartja, melynek az (e) köpenyből kinyúló vége a (ql) korongot hordja, melyre a szabályozható feszűltségű (x) rúgó támaszkodik. Ezen rúgó feszültsége az említett k = P — p állandó mennyiséget határozza