62587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzfejlesztőből vett gőznek túlhevítésére

- 465 tneg és a gőzfejlesztőből a (c) gőzvezetőszelepen át vett közeg kiterjedését biztosítja. A (d) vezetékbe bebocsátott gőz az (e2) illetőleg (e3) vezetéken át az (m) tokba és a (v, t, u) kamrákba jut. Miután az (rl) és (r3) dugattyúk egyenlő átmérőjűek, ennek folytán rájuk a közeg nyomásai egyenletesen oszlanak el; ugyanez áll a két (o) és (ol) dugattyúra nézve is. Ellenben az (r2) dugattyú alsó fölületén a kiterjesztendő közeg nyomása alatt, fölső fölületén pedig az (f) gyűjtőben fönnálló nyomás alatt áll. Ha az (r2) dugattyú fölülete (S) az (r3) dugattyúé (a), a akkor a (q) rúdat a dugattyúkkal együtt az (S—s) (P) erő fölemelni és •ezzel szemben az (x) rúgó (k) feszültsége által növelt (S—s) (p) erő pedig lenyomni törekszik. Az elemek ennek folytán arra törekszenek, hogy egyensúlyba jussanak, vagyis, hogy a kiterjesztő berendezést elzárják, megfelelően az (S-s) P = (S-s) p+k) egyenletnek, mely így is írható: (S-s) (P-p) = k. .Minthogy (S—s) állandó, a (S—»p) változtatására csak (k) értéket kell változtatni. Ha működés közben, a mótor hengerében föllépő szívásnál a (p) értéke csökken, akkor a (P—p) érték növekszik és az egyensúly megszűnik úgy, hogy tehát az (n, nl) nyílások kinyílnak. Araint már említettük, a (P) nyomásról a '(p) nyomásig kiterjedt gőz a gőzfejlesztőben lévő közeggel egyenlő legkisebb hőmérsékletnél tartatik és pedig az (f) gyűjtő következtében, mely vagy a hengeres (a) testben vagy bármely más, nagyobb hőfokú ihelyen rendezhető el. A leírt eszközök útján kiterjesztett gőz túlhevítése tehát majdmem egészen a kiterjesztő berendezés gyűjtőjében megy végbe, ami lehetővé teszi, ihogy a túlhevítő méreteit a legkisebbre csökkenthessük. A leírt kiterjesztőre vonatkozóan megjegyzendő, hogy az (S) fölületű (r2) dugattyú,nak az (s) fölületű (rl, r3) dugattyúk között való elrendezése folytán a (k) állandó •értéke megfelelően csökkenthető, meghagyván az (S) és (8) felületeknek olyan értékeit, amelyek a berendezés helyes működésére szükségesek. Ha tehát a kiegyenlítő (k) értéket csökkentettük, a kiterjesztő berendezés a kívánt érzékenységgel és sebességgel működhet anélkül, kogy a tömegek tehetetlenségének hatása a működést zavarná. Megjegyzendő, hogy az (f) gyűjtő bizonyos esetekben gyűjtő és egyúttal túlhevítő is lehet, valamint ezen kettős szerepet egyedül a túlhevítő is betöltheti, de a leírt berendezést mindig a közegnek a gyűjtőtúlhevítő bebocsátása előtt való izotermikus kiterjesztése jellemzi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gőzfejlesztőből vett gőznek a fogyasztó berendezésbe bocsátása előtt való túlhevítésére, jellemezve azáltal, hogy a közeget a gőz vezető szelep és a szokásos túlhevítő közötti útjában alkalmas kiterjesztőberendezés segítségével kiterjesztjük és a kiterjesztést a kiterjesztendő gőz. hőfokával egyenlő vagy ennél nagyobb hőmérsékleten tartott gyűjtőben eszközöljük, ugy hogy a kiterjesztett közeg hőmérsékletének fentartása vagy növelése következtében a közeg által magával raga-dott víz elpárolog és a túlhevítőbe csak a száraz gőz jut. 2. Berendezés az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve a gőzfejlesztőnek gőzvezető vezetéke és a fogyasztó berendezéssel közvetlenül vagy a szokásos túlhevítő útján összekötött gyűjtő közé iktatott (e) kiterjesztő berendezés által, mi mellett a gyűjtő a terjesztendő gőz hőfokával egyenlő vagy ennél nagyobb hőmérsékleten tartatik és e végből a gőzfejlesztő hengeres testében vagy a meleg gázok útjában alkalmas helyen van elrendezve. 3. A 2. igényben említett kiterjesztő berendezés foganatosítási alakja, mely a kiterjesztendő gőz (P) nyomásának és a kiterjesztett (p) gőz nyomásának különb-