62573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés légnyomás alá vett rekeszek falainak szilárdabbá tételére
rekeszekbe a következőkben leírt módon különböző nyomás alatt álló levegő vezethető be. Az eddig leírt berendezések kezelési módja a következő: Ha az egyik pl. az alsó (A) rekeszben lék keletkezett, melyen a víz behatol és ezen rekeszbe pl. 1 kg. •cm3 nyomás alatt álló levegőt vezetünk be, mely a vizet kiszorítja, ezen nyomásnak a rekesz falai csak akkor képesek biztosan ellenállani, ha a rekesz mellett és körülötte lévő (B) rekeszekbe körülbelül 065 kg. cm2 nyomás alatt álló levegőt, a (B) rekeszeket körülvevő (C) rekeszekbe pedig körülbelül 034 kg cm2 nyomás alatt álló levegőt vezetünk be. Ennek következtében és, minthogy a rekesznek különböző öveiben fönnálló nyomások a rekeszfalak útján egymásra halnak, az (A) rekesz falaira csak 0'35 kg. cm2 nyomás, a (B) rekeszek falaira pedig 0'3 kg. cm8 nyomás esik; ezen nyomásoknak pedig a rekeszek falai biztosan ellenállani képesek, ámbár az (A) rekeszben 1 kg. cm2 abszolút nagy nyomás áll fönn. A leírt berendezés segítségével tehát a rekeszek vagy helyesebben ezeknek falai a nagy nyomás hatása, horpadás, feszülés vagy megsérülés ellen szilárdabbakká tehetők és pedig azáltal, hogy az illető rekeszekben különböző nyomásokat létesítünk annak megfelelően, hogy mily helyzetük van azon rekeszhez képest, melyben a nagy nyomást kell fönntartani. Az (5) csövekbe iktatott (6) szelepberendezés tetszőleges alkalmas szerkezetű lehet, amennyiben a csöveken át különböző nyomások közvetítését lehetővé teszi. Ezen célra azonban a 3—9. ábrákon föltüntetett szerkezet kiválóan előnyös. A levegőt a kompresszorból vezető (5) cső a vízszintes (7) csővel van összekötve, mely a (8) kamrával áll összeköttetésben ; a (7) csőben a (9) tolókás szelep van elrendezve, melynek segítségével a levegő a különböző rekeszektől szükség esetén egészen elzárható. A (8) kamra három nyomásszabályozó szeleppel közlekedik és pedig a (10) kis nyomású, a (11) nagy nyomású és a (12) közép nyomású szeleppel; ezen szelepek ismert redukáló szelepekhez hasonlóan rugók hatása alatt állanak, melyeknek feszültsége a szelep nyitásának ellenáll és a nyitást csak bizonyos nyomás elérése után engedi meg. A (8) kamrát a (13) csatorna a rekeszhez vezető (5) cső alsó részével köti össze. A (10) kis nyomású és a (12) közép nyomású szelep a (10a), illetőleg a (12a) tolókás szelepekkel vannak ellátva, melyek segítségével a külső levegővel összeköttetés létesíthető; a tolókás szelepek zárása által a nyomásszabályozó szelepek működésen kívül helyezhetők, a tolókás szelepek nyitása esetén pedig a nyomásszabályozó szelepek megakadályozzák azt, hogy bennük nagyobb nyomás léphessen föl, mint amelyet rugóik szabályozni képesek. A légbebocsátószelepek úgy vannak elrendezve, hogy ha az (A) rekeszben kell a nagy nyomást létesíteni a szelepek előbb minden környező rekeszbe kis nyomású levegőt bocsátanak Ezután a szelepeket be kell állítani, hogy a következő nyomást a (B) rekeszekbe bocsássák ; végül az (A) rekeszben a legnagyobb nyomást létesítjük. Ezáltal megakadályozzuk az (A) rekesz megsérülését, mely abból származna, ha az (A) rekeszben a legnagyobb nyomást létesítenek anélkül,hogy falait a környező rekeszekben létesített ellennyomás által ellenálló képessé tennők. Ha tehát a rekeszekben nyomást kell létesíteni és ezáltal a megsérült (A) rekeszből a vizet ki kell szorítani, először valamennyi rekesz (10) kis nyomású és (12) közép nyomású szelepeinek (10a), illetőleg (12a) tolókás szelepeit nyitjuk. A (7) csövön behatoló levegő a rekeszekbe 0'3 kg. cm2 nyomással lép be, melyre a kis nyomású szelepek be vannak állítva. Ezután az (A) és a (B) rekeszekhez vezető (10a) tolókás szelepeket zárjuk, minek folytán ezen rekeszekben a nyomás a közép nyomású szabályozó szelepek által megengedett mértékre vagyis 065 kg. cm2 nyomásra növekszik. Végül az (A) rekeszhez vezető (12a) tolókás szelepet zárjuk úgy, hogy ezen rekeszben a nyomás a nagy nyomású szabályozó szelep által meghatározott vagyis 1 kg. cm2 nyomásra növekszik. Ebből látható,
