62561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lebegőnek helyiségekbe és helyiségekből huzatmentesen való be- illetőleg kivezetésére
— 2 áramlási nyílás átmérője cm-ekben, (vs ), a sebesség a' (ds ) átmérőjű nyílásban m-ekben és a (Z) huzattávolság szintén m-ekben van megadva. AZ — ^ Y ' egyenlet alapján valamely megadott huzattávolságnak megfelelő egyes kiáramlási nyílások átmérője megállapítható. A nyílások egymástól való (D) távolsága (1. ábra) egy előre helyezett szitában azután e képletből adódik ki: — = l/Tr ^ ^ x E képlet alapján a legkisebb szitafölületek megállapíthatók. Szükséges ehhez, hogy a szita a beáramlási oldalon éles szélű lyukakkal bírjon (1. és 8. ábrák), hogy nagy kontrakciógörbéket nyerjünk (8. ábra) és ezzel ismét a levegőnek gyorsan bővülő kúpokban, vagy hasábokban stb. való kiáramlását idézzük elő. Egyszersmind mutatja e képlet, hogy a (Z) huzattávolság annál kisebb lesz, mennél kisebbre választjuk a (ds ) átmérőt, ami igen fontos. Ha a sziták így megállapított nagysági viszonyai mellett a nyomás-különbséget a szita előtt és mögött, növeljük, azon meglepő tény derül ki, hogy a (Z) huzattávolság a most már nagyobbodott sebességnél is megközelítőleg ugyanaz marad, és így e huzattávolságon belül a levegő oldalirányú szóródása következik be, azaz a légsugarak tengelyei az oldalak felé elhajlanak. E jelenség fokozódik, ha a levegő az összrostélyf ölül étnél kisebb keresztmetszetű zárt sugár gyanánt nagy sebességgel, merőlegesen, vagy ferdén ütközik a szitába (9. ábra.) A légsugarak tengelyei (1. ábra) tehát most nem állnak többé merőlegesen a rostélyra, hanem az ütköző főáram görbéinek és a lyukak kiegyenesítő hatásának eredői gyanánt adódnak ki (11. ábra). A huzatmentesség (fz ) övezete egy egyenes fölületből körülbelül egy lapos kalottába megy át (9. ábra). Az ütköző légáram sebességének fokozásával a kalotta szélesedik és magasodik, míg középpontja a rostélyhoz közeledik. Hogy csekély beáramlási sebességnél is elérjük a légsugarak oldalirányú eltérítését, az átbocsátó nyílásokat vezető profilokban, és pedig a szitafölület közepétől divergálóan is elrendezhetjük (10. ábra), vagy magát a szitafölületet domborúan képezhetjük ki (5a. és 6. ábrák). (A 6. ábrán látható kúpok csak szematikus értékűek.) A most említett berendezések célja, hogy az (fs ) szitafölületet kisebbre képezhessük ki az (f2 ) huzatmentes övezetnél, hogy a kis szitafölületeket könnyebben lehessen elhelyezni. Az építész kívánságainak sok esetben azáltal lehet eleget tenni, hogy a megállapított kis (fs ) szitafölületet nem összefüggően képezzük ki, hanem pl. tizenkét kis szitafölületre fölbontva, közvetlenül egj az (fz ) övezet nagyságával bíró falfölületen osztjuk azt el (5. ábra.). Az 5a. ábra ugyanezen elrendezést domború (fs ) szitafölületekkel mutatja. A fenti fejtegetések alapján az alábbiakban egy példát dolgozunk ki: Egy (ds ) lyukátmérővel bíró rostély nyílásain át 1000 m8 . levegőt (vs ) = l m. sebességgel kell keresztülvezetni. A rostély nyílásai legyenek úgy elrendezve és olyan méretűek, hogy Z = 0, 1 m. távolságban a rostélytól már csak vz = 0, 1 m. sebességű légmozgás uralkodjék. v d A megadott értékeket a fenti, Z = 2Z egyenletbe behelyezve,nyerjük, hogy ds =— Vs. A (D) távolság (1. ábra lyukközéptől-lyukközépig a -jelétből : D = dl í/^x=3 adódik ki. A szitafölület, melyen a lyukakat a nyert 6'3 mm. távolságokban elosztani kell, egyenes áramlásnál és sík szitánál L 1000 360Ö^vz — 01. 3600 adódik ki. Minthogy a kúpok tengelyei merőlegesen állnak, f.=f«. / egye n " 16 ds = 0 63 cm.-nek fs =2-78 m2 nak
