62525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék frakcionált desztillálásra

edénybe vezettetnek, melynek (14) feneke az egyik oldal felé lejtős és (15) kibocsátó­csővel van ellátva. Az edény a rajzon üre­ges gyűrűtest gyanánt van föltüntetve és a (16) tartányba van behelyezve, mely a tet­szésszerinti módon állandó hőmérsékleten tartatik. A rajzon továbbá az üreges falú (13) hengeren belül még egy (17) kavaró­szerkezet van föltüntetve. A (13) edény ilymódon kívülről és belülről hűttetik és hőmérsékleten tartatik. Az állandó hőmér­séklet tetszerinti módon pl. folyadékok és olvadó szilárd testek keveréke, elektromos berendezés, vagy hasonló által állítható elő. A (13) edény bősége gyakorlati határokon belül a tetszésszerinti lehet, azonba a gya­korlatban előnyösnek mutatkozott a tar­tányt lehetővé szűkre készíteni. A legtöbb alkalmazott fohadék és az ezek részére a találmány szabályai szerint adódó hőmér­séklet számára, rézfalak alkalmazása mel­lett, célszerűnek mutatkozott a falak között körülbelül 3 mm.-nyi hézagot kiké­pezni. A (13) edény a (18) vezetékkel van ellátva, mely a (12) vezetékkel szemben az edény fölső élén van elrendezve és ferdén fölfelé halad. Ez a vezeték fölső végén a (20) edény alsó végével van összekötve, mely a (20) edény lényegében ugyanoly módon van szerkesztve, mint a (13) edény, azon eltéréssel, hogy a (20) edény feneke ellentétes irányban és a (13) edény fölső része felé lejtős. A (20) edény maga­sabban áll, mint a (13) edény úgy, hogy a (20) edény fenekének legmélyebb része a (13) edény fölső széle fölött fekszik és a (18) vezeték a (20) edény fenóklejtőjének folytatását képezi. A (20) edény a (21) tar­tányba van zárva, mely állandó alacsonyabb hőmérsékleten tartatik, mely a fönt meg­magyarázott szabályok szerint határoztatik meg. A (20) edény fölött még (30, 40, 80, 90) stb. edények sorozata van elhelyezve, melyek mindegyike egyazon alakkal bír, mint a (20) edény és melyek mindnyájan egyazon vonatkozásban állnak egymáshoz. Ezen edények mindegyike egy állandó hő­mérsékletű (31, 41, 81, 91) tartányba van zárva. Ezen tartányok (tl, t2) stb, hőmér­sékletei megfelelnek az 1. ábrabeli dia­gramm alapján megmagyarázott szabályok­nak. A legalacsonyabb hőmérsékletű (90) edény egy tetszésszerinti elrendezésű (100) hűtőcsővel van összekötve, melynek rész­letei nincsenek föltüntetve. A készülék használata pl. széntetraklórid és szénkéneg keverékének szétválasztása alapján van megmagyarázva. A találmány szerinti készülék és desztilláló eljárás az említett két anyag minden tetszésszerinti keverési aránya részére lényegében ugyanaz. A széntetraklórid forrpontja normális lég­köri nyomás mellett 76°, míg a szénkéneg 46°-nál forr. Az 1. ábrán tehát az (A) pont 76°-ot és a (B) pout 46°-ot jelképez. Az alsó (A—X—B) görbe az említett két anyag különböző keverékeinek forrpontjait jelöli. A fölső (A—Y—B) görbe lehetővé teszi,, hogy egy adott összetételű keverék által szolgáltatott gőz összetétele a következő módon meghatároztassék: A (C—D) abs­cissát a keverékben tartalmazott két anyag mennyiségének arányában két részre oszt­juk. A (C—D) vonal álláspontjában egy merőlegest emelünk, mely az (A—X—B) görbét metszi. Ezen metszési pontból egy vízszintes vonalat húzunk és az utóbbinak az (A—Y—B) vonalat metsző pontjából a (C—D) vonalra egy merőlegest rajzulunk. Az a pont, amelyben ez a merőleges a (C—D) vonalat metszi, az utóbbit a két anyag mennyiségének azon arányában osztja, mint amelyben azok a folyadék ál­tal szolgáltatott gőzben tartalmaztatnak. Tegyük föl, hogy szénkénegnek és szén­tetraklóridnak egy adott keveréke, mely 90%-nál kevesebb szénkéneget tartalmaz, csaknem tiszta széntetraklóridra és oly ke­verékre osztandó föl, mely körülbelül 90% szénkéneget tartalmaz. Ez esetben a talál­mány szabályai szerint követendő eljárás az 1. ábra értelmében a következőképen adódik: A 90°/o szénkéneget tartalmazó keverék­nek megfelelő (E) pontban az (E—Yo') me­rőlegest emeljük, mire a (C—D) vonalhoz;

Next

/
Thumbnails
Contents