62525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék frakcionált desztillálásra
edénybe vezettetnek, melynek (14) feneke az egyik oldal felé lejtős és (15) kibocsátócsővel van ellátva. Az edény a rajzon üreges gyűrűtest gyanánt van föltüntetve és a (16) tartányba van behelyezve, mely a tetszésszerinti módon állandó hőmérsékleten tartatik. A rajzon továbbá az üreges falú (13) hengeren belül még egy (17) kavarószerkezet van föltüntetve. A (13) edény ilymódon kívülről és belülről hűttetik és hőmérsékleten tartatik. Az állandó hőmérséklet tetszerinti módon pl. folyadékok és olvadó szilárd testek keveréke, elektromos berendezés, vagy hasonló által állítható elő. A (13) edény bősége gyakorlati határokon belül a tetszésszerinti lehet, azonba a gyakorlatban előnyösnek mutatkozott a tartányt lehetővé szűkre készíteni. A legtöbb alkalmazott fohadék és az ezek részére a találmány szabályai szerint adódó hőmérséklet számára, rézfalak alkalmazása mellett, célszerűnek mutatkozott a falak között körülbelül 3 mm.-nyi hézagot kiképezni. A (13) edény a (18) vezetékkel van ellátva, mely a (12) vezetékkel szemben az edény fölső élén van elrendezve és ferdén fölfelé halad. Ez a vezeték fölső végén a (20) edény alsó végével van összekötve, mely a (20) edény lényegében ugyanoly módon van szerkesztve, mint a (13) edény, azon eltéréssel, hogy a (20) edény feneke ellentétes irányban és a (13) edény fölső része felé lejtős. A (20) edény magasabban áll, mint a (13) edény úgy, hogy a (20) edény fenekének legmélyebb része a (13) edény fölső széle fölött fekszik és a (18) vezeték a (20) edény fenóklejtőjének folytatását képezi. A (20) edény a (21) tartányba van zárva, mely állandó alacsonyabb hőmérsékleten tartatik, mely a fönt megmagyarázott szabályok szerint határoztatik meg. A (20) edény fölött még (30, 40, 80, 90) stb. edények sorozata van elhelyezve, melyek mindegyike egyazon alakkal bír, mint a (20) edény és melyek mindnyájan egyazon vonatkozásban állnak egymáshoz. Ezen edények mindegyike egy állandó hőmérsékletű (31, 41, 81, 91) tartányba van zárva. Ezen tartányok (tl, t2) stb, hőmérsékletei megfelelnek az 1. ábrabeli diagramm alapján megmagyarázott szabályoknak. A legalacsonyabb hőmérsékletű (90) edény egy tetszésszerinti elrendezésű (100) hűtőcsővel van összekötve, melynek részletei nincsenek föltüntetve. A készülék használata pl. széntetraklórid és szénkéneg keverékének szétválasztása alapján van megmagyarázva. A találmány szerinti készülék és desztilláló eljárás az említett két anyag minden tetszésszerinti keverési aránya részére lényegében ugyanaz. A széntetraklórid forrpontja normális légköri nyomás mellett 76°, míg a szénkéneg 46°-nál forr. Az 1. ábrán tehát az (A) pont 76°-ot és a (B) pout 46°-ot jelképez. Az alsó (A—X—B) görbe az említett két anyag különböző keverékeinek forrpontjait jelöli. A fölső (A—Y—B) görbe lehetővé teszi,, hogy egy adott összetételű keverék által szolgáltatott gőz összetétele a következő módon meghatároztassék: A (C—D) abscissát a keverékben tartalmazott két anyag mennyiségének arányában két részre osztjuk. A (C—D) vonal álláspontjában egy merőlegest emelünk, mely az (A—X—B) görbét metszi. Ezen metszési pontból egy vízszintes vonalat húzunk és az utóbbinak az (A—Y—B) vonalat metsző pontjából a (C—D) vonalra egy merőlegest rajzulunk. Az a pont, amelyben ez a merőleges a (C—D) vonalat metszi, az utóbbit a két anyag mennyiségének azon arányában osztja, mint amelyben azok a folyadék által szolgáltatott gőzben tartalmaztatnak. Tegyük föl, hogy szénkénegnek és széntetraklóridnak egy adott keveréke, mely 90%-nál kevesebb szénkéneget tartalmaz, csaknem tiszta széntetraklóridra és oly keverékre osztandó föl, mely körülbelül 90% szénkéneget tartalmaz. Ez esetben a találmány szabályai szerint követendő eljárás az 1. ábra értelmében a következőképen adódik: A 90°/o szénkéneget tartalmazó keveréknek megfelelő (E) pontban az (E—Yo') merőlegest emeljük, mire a (C—D) vonalhoz;