62525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék frakcionált desztillálásra
3 Továbbá még azt találtam, hogy az esetben, az állandó hőmérsékletű zónába oly telitett gőz vezettetik be, melynek hőmérséklete magasabb az adott állandó hőmérsékletű zóna hőmérsékleténél, mely teljes kondezálás esetén egy az állandó hőmérsékletű zóna hőmérsékleténél forrásba lépő folyadékkeveréket eredményezne, akkor az állandó hőmérsékletű zónából végtermék gyanánt oly gőzt kapunk, mely egyazon összetétellel bír, mint az állandó hőmérsékletű zóna hőmérsékleténél forrásba lépő keverék gőze. Ha ezenkívül a kondenzátumot egy második zónába hagyjuk folyni, mely az első zóna hőmérséklete és oly telített gőz hőmérséklete között állandó hőmérsékleten tartatik, mely telített gőz tökéletes kondenzálásnál oly folyadékkeveréket adna, mely az első zóna hőmérsékleténél forrásba lép, akkor a végűi a második zónából kapott folyékony kondenzátum azon keverék állandó összetételével bír, melynek forrpontja egyenlő a második zóna hőmérsékletével. A második zónából az első zónába visszavezetett gőzök semmiképen sem befolyásolják az előző zónából «redő gőzök állandó össztételét. Ha tehát a két utóbbi szakaszban leírt esetekben a hidegebb zónából származó állandó össztételű gőz egy még hidegebb zónába vitetik, melynek hőmérséklete a jelen találmány alaplát képező és fönt megmagyarázott szabályok értelmében határoztatik meg, akkor az ezen újabb zónából származó gőz illékonyabb alkatrészekben gazdagabb lesz, mint az a gőz, melyet ezen újabb zóna nélkül kapnánk. Másrészt, ha hasonló esetekben a melegebb zónából kapott állandó •össztételű folyadék egy még melegebb zónába vitétik, melynek hőmérséklete szintén a föntmagyarázott, a találmány alapját képező szabályok szerint határoztatott meg, akkor az ezen újabb, melegebb zónából kapott folyadék a kevésbbé illékony alkatrészben gazdagabb lesz, njint az a kondenzátum, melyet ezen pótzóna nélkül kapnánk. Ilymódon nagyobb számú zóna állítható -össze és köthatő össze egymással, míg a két folyadék tökéletesen szétválasztatott. További magyarázat gyanánt megjegyzendő még, hogy a legmelegebb zónából, ha ez utóbbi a kiindulási anyag magasabb forrpontú alkatrésze, forrpontjának megfelelő mérséklettel bír, közvetlenül oly folyadék kapható, mely az említett alkatrészt lényegében tiszta állapotban szolgáltatja. Az egyenes hűtőzónákban előállított gőzök a következő hűtőzónához áramolnak, hol kondenzálódás megy végbe ; a kondenzátum azonban oly ösztételű, hogy az esetben ha az a következő melegebb zónába folyik vissza, akkor a kondenzátum úgyszólván ezen hőmérsékletterjedelmén belül van. A kondenzátum ebben a zónában részben ismét elgőzölög és gőzzé és folyadékká válik szét, melyek közül ai egyik az egyik irányban és a másik a másik irányban áramlik a fönt megmagyarázott módon, Világos, hogy az egész sorozaton való áthaladásánál az utolsó, leghidegebb hűtőzónában oly gőz fejlesztetik, mely lényegében az alacsonyabb forrpontú folyadéknak tiszta gőzét képezi és hogy ebben a zónában oly folyadék képződik, mely ismét részben elgőzölögtetik azon hűtőzónákban, amelyekbe visszafolyik. Ilymódon a folyamat. önműködő és folytonos. A leírt módon az egész keveréket, tekintet nélkül kezdeti össztételére, egyetlen munkafolyamatban egy aránylag egyszerű készülék segély-évei fölbonthatjuk. A találmány egy elméleti diagramm alapján van leírva és e diagrammra van vonatkoztatva ugyan, azonban foganatosításában nincs szorosan az elméleti folyamathoz kötve, így pl. az esetben, ha nem szükséges az egyik terméket vagy mindkettőt tiszta állapotban kapnunk, akkor a sorozat egyik vagy mindkét végén egy vagy több fokozatot elhagyhatunk. Azáltal, hogy a sorozat egyik vagy másik végén egyetlen hűtőzónát kapcsolunk a sorozathoz, a végtermék tisztasága nem javíttatik meg különös mértékben. A 2. ábrán egy az eljárás foganatosítására való készülék van föltüntetve. A tetszésszerinti módon hevített (10) tartányban egy folyadékkeverék van elhelyezve. Az előállított gőzök a (12) csövön át a (13)
