62481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás apróércnek, kemencepornak fémhulladékoknak és hasonló anyagoknak brikettezésére
• II. 2CHSC00H + Fe = = Fe(CH3 COO)2 +2H. A fejlődött ferroacetátot a levegő oxigénje tovább oxydálja és pedig részben ferriaeetáttá: Fe (C H3 C 0 0)8 , részben pedig vasoxyddá: Fe2 03 , a következő egyenletek szerint: III. 6Fe(CHs C00)2 +30 = = 4 Fe (CHS COO)3 -j- Fe3 0». IV. 2Pe(CH,C00)a + 0 + + 2CH, COOH = 2Fe(CH, COO),+ A fejlődött ferriaeetát azonban a jelenlévő vízzel a hő hatása alatt bázikus vasacetáttá alakul, mely a bázikus aluminiumsónak hatását előmozdítja és szintén kötő anyagként hat a vasanyagra. Ezen reakeió a következő egyenlet szerint megy végbe: V. Fe(CH3 C00)3 +H2 0 = = Fe (0 H) (CH8 C 0 0)3 + C H3 C 0 0 H. A folyamatnál szabaddá váló ecetsav fokozatosan elpárolog és a részletezett lekötő folyamai mindaddig folytatódik, míg a szabad ecetsav egészen el nem távozott. Ebben a pillanatban a reakció befejeződött. A jelen eljárást akként is foganatosíthatjuk, hogy az aluminiumacetáttal kevert sajtolandó anyaghoz égetett meszet adago lünk és azután a briketteket a sajtolá megtörténtével magukra hagyjuk. A briket tezésnek ezen módjánál a sajtolt anyagnak külön fölhevítésére nincsen szükség, mert a hozzáadagolt égetett mész az oldat vizét nyomban fölveszi, ezáltal megoltódik és az ekkor fejlődő absorpciohő hatása alatt a vegyi folyamat, azaz a bázikus aluminiumacetát képződése megindul és folytatódik. A bázikus aluminiumacetát képződési egyenlete a következő: A1 (CH8 C0 0)3 +H2 0 = = A1 OH (CH8 C 0 0)2 + CH8 C 0 0 H. Az ekkor szabaddá váló ecetsavat az égeett mész kálciumacetát alakjában leköti) minek folytán a ferroacetát képződése és az - azzal járó reakciók nem következnek be. VI. 2CH3 COOH-j-CaO = = Ca (CH3 COO)2 +H2 0. Ha az acetátot nem akarjuk közvetlenül a massza hatása alatt fölbontani, akkor azt abban fejleszthetjük is, amit egyszerű módon azáltal érhetünk el, hogy kálciumacetátot és aluminiumszulfátot használunk, melyekhez szilárd poralakú égetett meszet adagoltunk, amikor is a masszához még boraxot is adagolhatunk, ha vasat vagy hasonló anyagot rozsdásodás ellenében megvédeni akarunk. Az anyagot a keverés után sajtolásnak és azután, ha szükségesnek mutatkozik, kb. 100° C. hőmérsékletnek vetjük alá. Az eljárás foganatosítására megfelelő keverő dobot vagy keverő csavart használunk, melyben az osztályozott és egyúttal összekevert anyagot oly mennyiségű kötőanyaggal keverjük össze, hogy a brikettezendő anyag 100 kg.-jára a fölsorolt kötőanyagoknak kb. egy-egy literje jusson. Az anyagok ily arányánál a briketté egyesítendő összes részecskék még egészen átnedvesíttetnek és így a brikett a hatásos anyagnak maximális mennyiségét tartalmazza, míg az előállított kötőanyagból csak annyi van benne, amennyi épen elegendő arra, hogy az összes részecskék a kellő szilárdsággal összetartassanak. Ennek megtörténtével a masszát, minőségének megfelelő sajtolásnak vetjük alá. A kálciumacetát és az aluminiumszulfát alkalmazásával elérjük, hogy az oldhatatlan csapadék nem képződik azonnal. Az oldatok érintkezésekor elsősorban is alacsony hőmérsékletnél tökéletesen oldható aluminiumacetát képződik, mely a brikettezendő anyagot egyenletesen megnedvesíti. Az ezután következő 100° C.-ra való fölhevítés folytán, melyet az égetett mész jelenléte, annak oltásakor hatásosan előmozdít, gipsz és ecetsavas timföld válik le, amikor is a csapadéknak kolloidális állapota és enyvszerű sűrűsége hatásosan érvényesül. Az átalakítás alkalmával szabaddá váló ecetsavat csakúgy, mint a vizet, a mészhez való vegyrokonsága folytán a maró mész magába veszi, amikor, is a fölhevítés előmozdíttatik. Az ekkor végbemenő vegyi folyamat a következő:
