62387. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus forgószivattyú vagy mótor

excentrikusan ágyazott forgó részbe vannak ide-oda mozgathatóan szerelve. A dugattyúknak, hengereknek és csapágyaknak szerelésére az (1) gépállvány szolgál (l. ábra). Ebbe a gépállványba van a (2) csapágy szerelve, mely a (3) tengelynek ágyazására szolgál. A (8) tengelyen a (4) korong van kiképezve, melynek kerületén több, sugárirányú furatok által képezett és a korongnak agyfuratával a (7) furatokon közlekedő (6) henger van elrendezve. Az (1) gépállványban ezenkívül a (3) tengelynek középvonalához excentrikusan a (8) vezető pályák is föl vannak szerelve, melyeken egy-egy (10) gyűrű van a (9) golyóknak közvetítésével vezetve. A (10) gyűrűkbe ágyazott (11) forgattyúkarokon vannak a (6) hengerekben ide-oda mozgó (12) dugattyúk ágyazva. Az (1) gépállvány ezenkívül a (13) csapággyal is föl van szerelve, melyen a (14, 15) vízbevezető, illetve vízelvezető csatornák mennek át. Ezek a csatornák az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál mind a tengelynek egyik, a 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál pedig egymástól elkülönítve, a tengelynek két végén vannak elrendezve és a rajzban föl nem tüntetett be- és elvezető vezetékekkel vannak összekötve. Ebbe a (13) csapágyba és a (4) korongnak agyformába a (16) forgó tolattyú van ágyazva (1. ábra), mely csőalakban van kiképezve és melynek ürös terét a forgó tolattyún, majdnem ennek •egész hosszán végignyúló (17) közfal két részre osztja. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál, melynél be- és elvehető csatornák a tengelynek ellentétes végein vannak elrendezve, a (17) fal csak rövid és így, egy, a tolattyúnak ürös terét két egymás után következő részre osztó, ferde (17a) falba megy át. A tolattyúnak falában, a (17) közfalnak egyik oldalán, a <18, 19) furatok vannak kiképezve, melyeken át a víz a (14) bevezető csatornából a tolattyúnak (20) csatornáján át a hengerekbe jut, míg a (17) falnak másik oldalán kiképezett (21, 22) furatokon a tíz tolattyúnak 2 -(23) csatornáján át a hengerekből a (15) elvezető csatornába folyik. A tolattyúnak beállítására a (24) kézi kerék szolgál (1. ábra). A (16) forgó tolattyú, beállítása után, az (1) gépállványban nem forog és pl. a 2. ábrában föltüntetett állását foglalja el, melyben a (17) közfal függélyesen áll. Ekkor a baloldali hengereknek dugattyúi a szívó löketüket végzik és a tolattyúnak (20) csatornáján át vizet szívnak be a hengerekbe, míg a jobboldali dugattyúk nyomó löketüket végzik és a (23) csatornán az előbb beszívott vizet hengereikből kiszorítják. A szivattyú ekkor dolgozik a legnagyobb teljesítménnyel és a dugattyúknak helyzete hengereikben olyan, hogy a legfölső dugattyú, melynek hengerét a (17) 'közfal elzárja, löketének végpontjában áll, melyből az excentrikus ágyazásának következtében visszafelé való mozgását kezdi meg. Ha már most a (16) tolattyút elforgatjuk úgy, hogy a (17) fal a vízszintes helyzete jusson, az a pont, hol a tolattyú a (7) furatokat elzárja, nemesik össze a dugatytyúk löketének végpontjával, hanem körülbelül a löketnek közepére esik és dugatytyúk, mozgásuk közben, a tolattyúnak úgy egyik, mint másik csatornájában szívó és nyomó hatást létesítenek, tehát a szivattyú munkát nem végez. A forgó tolattyúnak ezen állásánál tehát mindegyik dugattyú löketének egyik felében vizet szív be a hengerével kapcsolt, csatornából és löketének másik felében ugyanannyi vizet nyom vissza ugyanebbe a csatornába úgy, hogy a löketnek munkateljesítménye zérus. A tengely forgásánál a tolattyú egymás után kapcsolja át a hengereket. Ha már most a forgó tolattyú valamely, az előbb ismertetett két állása közé eső állásba állíttatott be, a dugattyú, befelé irányult löketének hosszabb része alatt fog a tolattyúnak egyik csatornájába vizet benyomni. mint amekkora részén srív ki vi • zet kifelé irányult lökete közben ugyanebből a csatornából. A két vízmennyiség®ek különbsége a szállított vízmennyiséggel