62387. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus forgószivattyú vagy mótor
egyenlő. A tolattyúnak másik csatornája a dugattyúknak szívó löketei alatt a löketnúk hosszabb részén közlekedik a hengerekkel, mint a nyomó löketek alatt, ez a csatorna fog szívó csatorna gyanánt szerepelni. Minél közelebb van a (16) tolattyú közfalának állása a függélyeshez, annál nagyobb lesz változatlan fordulatszám mellett, a szivattyú által szállított vízmenyiség. A forgó tolattyúnak bármely irányában végzett elforgatásával a hengerek forgási irányának megváltoztatása nélkül a tolatytyúnak bármelyik csatornája szívó vagy nyomó csatornává tehető. Az a csatorna, mely hosszabb ideig van a befelé irányult löketeiket, végző dugattyúknak hengereivel •összekötve, a nyomó, az pedig, mely hoszszabb ideig van kifelé irányalt löketeiket végző dngattyúknak hengereivel összekötve, a szivó vezeték gyanánt szerepel. A szivattyúnak az a tulajdonsága, hogy a szállított víznek mennyiségét és az áramlásnak irányát tetszés szerint, egy tolattyúnak átállításával lehet szabályozni, módot nyújt arra, bogy a szivattyút tetszőleges vízerőgéppel kapcsolatban oly hydraulikus áttételnek létesítésére használjuk, melynek forgási sebessége, mindkét irányban, zérus és egy maximum között tetszés szerint változtatható. Ez az áttétel pl. motoros járműveknél használható. A föntebb leirt és ehhez hasonló gépeknél a víz lüktető mozgást végezne, ha csak •egy hengerrel volna az fölszerelve. Ha azonban mindegyik tolattyúcsatornával több henger van egyidejűleg összekötve, ezeknek egy része szívó, más része ugyanekkor nyomó hatást fog erre a csatornára gyakorolni, minek az a következménye, hogy a szívó és nyomóhengerek egymásnak hatását közel kiegyenlítik, az esetleg mégis föllépő lüktető mozgást pedig az egyes csatornákkal közlekedő hengerekben mozgó akkumulátordugattyúknak vagy ezekkel a csatornákkal összekötött, tekercsalakú (36) csőrugóknak segélyével (6. ábra) vagy kis löketű segéddugattyúknak vagy szélkazánoknak vagy egyik végükön az egyik, a másik végükön a másik tolattyúcsatornával összekötött hengerekben mozgó dugattyúknak segélyével lehet megszüntetni. Ha az egyik oldalon a nyomás nő, a másikon csökken és a dugattyú kis elmozdulást végez, ha pedig a nyomásváltozás módja megváltozik, a dugattyúv eltolódásának iránya is megváltozik és a dugattyú ennék következtében a lüktetéseket is kiegyenlíti. Hogy a hengerekben föllépő túlságosan nagy nyomások csökkenthetők legyenek, a tolattyúnak (17) közfalában egy furat van kiképezve (7. ábra), melyben a (38) bőrkarmantyúk közé befogott, kettős hatású (37) szelep van behelyezve úgy, hogy a szelep, ha az egyik hengerben túlságosan nagy nyomás lép föl, a (17) közfaiban eltolódik, amikor is a fölösleges víz a (17) közfal (39) furatán át és a szelepnek mindkét vagy csak a nyitó oldalán, a bőrkarmantyú mellett elfolyik. A közfalban elhelyezett egyetlen szelep helyett a gépnek mindegyik hengere részére egy-egy vagy két-két külön akkumulátordugattyút is lehet alkalmazni, főleg nagy sebességgel dolgozó gépeknek esetében. Ekkor az egyes hengerekhez vezető (7) furatokra derékszög álatt egy-egy (40) furat van alkalmazva (1. ábra), melyet a (41) illetve (42) furatok ós (43) illetve (44) gyűrűhornyok a (16) tolattyúnak (20), illetve (23) csatornájával kötnek össze. A (40) furatban két (45, 46) dugattyú foglal helyet, a (45) dugattyú a (7) furatba vezető nyílást zárja el és dugattyúrúdjával a másik (46) dugattyúra fekszik, mely a (47) rúgónak hatása alatt a (45) dugattyúra szorul és ezt a fölfekvési fölületére szorítja. A (42) furat a két (45, 46) dugattyú között foglal helyet és a (16) tolattyúnak (23) csatornájával közlekedik, míg a (41) furat a (45) dugattyú és a (40) furatnak vége között van elrendezve és a (16) tolattyúnak (20) csatornájával közlekedik. Ha az egyik hengerben a nyomás túlságosan megnövekedik, s» (45) dugattyú a (40) furatban kissé hátraszorul. Ez a dugattyú kis akkumulátordugattyú gyanánt szerepel
