62376. lajstromszámú szabadalom • Motorkerékpárokhoz, kerékpárokhoz és effélékhez való nyereg

13—16. ábrákon további módosítások láthatók. Az 1—3. ábrák szerinti kivitelnél a nyeregváz a megfelelően alakított (a) fémlapból áll, amely mindegyik oldalán, hátsó végétől némi távolságban, egy-egy lefelé irányuló (d) függesztőt vagy tartókart hord, amely ennek folytán (az utas normális helyzetében) megközelítőleg a teher irányvonalába esik. Hogy az ülés függélyes irányban emelkedjék és sűlyedjen, a nyereg mindkét oldalán párhuzamosan mozgó (e, el) csatiórudak vannak egymás fölött elrendezve. Ezeknek egyik vége egy merev (f) tartóhoz, másik vége pedig a (d) függesztőkhöz van csuklósan foglalva. A (g) ülés rugalmas alátámasztása céljából a (d) függesztők a csatiórudak alatt meg vannak hosszabbítva és nyomórudakat alkotnak, melyek egy összetett húzó- és nyomó-rúgórendszer belső (h) nyomórúgóival vannak összekötve. Ezen rúgó alsó vége viszont egy koncentrikus külső (hl) vonórúgó alsó tekercséhez csatlakozik, amely rúgó fölső végénél fogva az (f) tartó meghosszabbítására van függesztve. Ezen tartó két oldalsó acéllemezből áll, amelyek egy (j) szorító segélyével vannak egymáshoz foglalva. Ezen berendezés folytán az egész nyerget j a függesztőkhöz erősített (h. hl) rugók hordják. Ha tehát a nyereg meg van terhelve, akkor a lefelé irányuló nyomást közvetlenül a rugók veszik föl és az ülés az (e, el) vezető rudak alkalmazása következtében pontosan függélyes irányban kénytelen föls alá mozogni. A példa gyanánt fölvett összetett rúgórendszerek helyett egyszerű vonórugók is használhatók. A rugókkal összekötött nyomórudak,ahelyett, fíogy a nyeregváz (d) függesztőinek meghosszabbítását képeznék, különállók is lehetnek és a függesztőktől függetlenül szerelhetők a nyeregvázra. Ilyen kivitelt mutatnak a 4 —6. ábrák, amelyek szerint j az (e, el) csatiórudak fölvételére szolgáló i (d) függesztők az (a) nyereglap vagy váz alsó oldalához vannak szegecselve, míg a ( rúgórendszer belső (h) nyomórúgóinak fölső : 1 végei a (k) nyomórudak alsó végeihez vannak foglalva, mely utóbbi rudak a (d) függesztőktől függetlenek, azonban lényegileg ezekkel egy harántsíkban feküsznek és fölső végüknél fogva a nyeregvázhoz vannak erősítve. A külső (hl) rugók, mint az előző .kivitélnél, az alsó (f) tartón függnek. A 7—9. ábrákon látható kivitelnél a párhuzamosan mozgó (e, el) csatiórudak, ahelyett, hogy mindegyik oldalon a rugók fölött foglalnának helyet, úgy vannak elrendezve, hogy az (el) rúd a rugók fölött fekszik éa a (d) függesztőhöz van foglalva, míg az (e) rúd a rugók alatt fekszik és egyik vége a belső (h) rúgón átnyúló (d) függesztő alsó végével, [másik vége pedig az (f) tartó (fl) nyúlványának lefelé irányuló részével van csuklósan összekötve. A külső (hl) rugók fölső végei az (f) tartón függnek, alsó végei pedig a belső (h) rugókhoz csatlakoznak. A (d) függesztőkön • egy (dl) gyűrű van kiképezve, amely a (h) rúgó fölső végére fekszik. Az (a) nyeregváz a fölcüntetett kivitelnél sodronyokból van Összeállítva. A 10. ábrán látható kivitelnél a (d) függesztők, amelyekhez az (e, el) rudak erősítve vannak, a (dl) helyeken az (a) nyeregváz bordáival vannak esuklósan összekötve és a nyeregbordák átellenes oldalain két vízszintes, ütköző párnát alkotó (m) rúgó vagy más rugalmas szerkezet van elrendezve, amely rugók a különálló (d) függesztőknek oldalirányban kinyúló (d3) karjain ülő (d2) ütközők között feküsznek. Míg az utas középen ül a nyeregben, addig a nyomás egyenes irányú, azonban ha az utas túlságosan előre vagy hátra ül, akkor az egyik vagy másik (m) rúgó a túlságosan igénybe vett részeket megtámasztja. A 11. ábrán ezen kivitelnek egy változata látható, amelynél az (m) rugók függélyes helyzetben vannak az (a) nyeregváz alsó oldala és a csuklósan ágyazott (d) függesztők (d3) oldalkarjainak fölső lapjai közé iktatva. A 12. ábra szerint viszont az ülést az (m) rugók közbeiktatása mellett tartó (d) függesztő amelyhez az (e, el) csatiórudak