62376. lajstromszámú szabadalom • Motorkerékpárokhoz, kerékpárokhoz és effélékhez való nyereg

vannak foglalva, nincs a nyeregvázzal külön csukló útján összekötve. Ha a nyergen lévő teher nem esik a (d) függesztő irányába, akkor az egyik vagy másik rúgójobban megfeszül és az igénybe vett nyeregrészt alátámasztja. A 13. ábra végnézetben, a 14. ábra pedig oldalnézetben oly elrendezést mutat, amelynél összetett rúgórendszerek vannak ugyan alkalmazva, azonban a húzó- és nyomórugók nem konaxialisan, hanem egymáson kívül feküsznek. A (d) függesztők, amelyekhez az (e, el) csatlórudak vannak foglalva és amelyek megközelítőleg a teher irányába esnek, a (hl) húzórugókon haladnak át, amelyeknek alsó végeivel vannak összekötve. A (hl) rugók fölső tekerületéi egy <h2) haránthídhoz csatlakoznak, amelyet az (f) tartón a két (h) nyomórúgó hord. Hogy az utas oldalirányú lökésektől megkímélhető legyen, a 15. ábrán föltüntetett kivitel alkalmazható előnyösen, amelynél az (e, el) csatlórudakat fölvevő (d) függesztőt egy (d4) keret hordja, amely a (d5) rudaknál fogva van az (a) nyeregvázra függesztve, mimellett ezen rudak és a (d6, d6) ütközők közé (n) rugók vannak iktatva. A- 16. ábra szerint az ülés a (d) függesztőt tartó (d4) keretre van a (d5) rudak segélyével függesztve, mely utóbbiak a lefelé irányuló (d7) tartókhoz csatlakoznak. Itt nincs szükség rugókra, amennyiben hosszirányú lökések esetén a (d5) rudak kilendülnek és az utast az ilyen lökések -hatásától megóvják. A csatlórudak ahelyett hogy az alsó tartótól hátrafelé irányulnának, előre is irányulhatnak, amely esetben az egész berendezés megfordítandó. SZABADALMI IGENYEK. 1. Mótorkerekekhez, kerékpárokhoz és effélékhez való nyereg, jellemezve azáltal, hogy a tulajdonképeni ülés, (amelynek függélyes mozgását párhuzamos mozgású csatlórudak kormányozzák), függélyesen elrendezett tekercsrugókra van helyezve, amelyek közvetlenül vagy megközelítőleg a teher alatt, ennek irányvonalában feküsznek és a nyereg tartókeretével vannak összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti nyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyeregváz függesztői, amelyekhez a párhuzamos mozgású csatlórudak foglalva vannak, a rugók tengelyeivel megközelítőleg egy harántsíkban vannak elrendezve oly célból, hogy közvetlenül a teher alatt foglaljanak helyet. 3. Az 1. igénypont szerinti nyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyeregváz közvetlenül a teher normális súlypontja alatt, lefelé irányuló függesztő karokkal van fölszerelve, amelyekhez a párhuzamos mozgású rudaknak egyik végei csatlakoznak, mimellett ezen függesztők nyómórudakat alkotnak a tartókerettel összekötött tekercsrugók számára úgy, hogy ezen rugók a teher közvetlen nyomóhatásának vannak kitéve. 4. Az 1. igénypont szerinti nyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve azállal, hogy a nyeregvázból lefelé nyúló függesztő karokon kívül, amelyekhez a párhuzamos mozgású csatlórudak vannak foglalva, külön nyomórudak nyúlnak lefelé a nyeregből közvetlenül a teher súlyvonalának irányában, amely rudakhoz a nyerget tartó tekercsrugók csatlakoznak. 5. Az 1.' igénypont szerinti nyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ülést összetett rúgórendszerek hordják, amelyeknek belső rúgói a nyeregvázból a teher alatt lefelé nyúló függesztőkarokkal vannak fölső végükön összekötve, a külső rugóik pedig a tartókeretre vannak függesztve, míg a nyereg mindkét oldalán elrendezett párhuzamos mozgású rúdpár egyik tagja a rugók fölött, másik tagja a rugók alatt egyfelől a tartókerettel, másfelől a nyeregváz függesztő karjával, illetve ennek alsó végével van összekötve. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti nyeregnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyeregváz és a függesztők közé rugók vagy más rugalmas szerkezetek