62371. lajstromszámú szabadalom • Indukciós elektromos kemence

16. ábra a 17. ábra E—F vonalán keresz­tül vett metszet, a 17. ábra a 15. ábra G—H vonala sze­rinti metszet, míg a 18. ábra a kemencét részleges kifejtésben tünteti föl. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a talál­mánybeli kemence függélyes (1) aknákkal van ellátva, amelyek tűzálló anyagból való (2) tömbben vannak kiképezve. Ez aknák, amelyek a megolvasztandó vagy kezelendő, fémből, ércből vagy más vezetőanyagból álló adagnak (amelyben az indukció törté­nik) fölvételére szolgálnak, egy (3) gyűrűs tér körül vannak elrendezve, amelyben az (5) tengelyre ékelt (4) induktor forog. Az (5) tengely az aknákkal párhuzamos hely­zetű és tetszőleges motorikus erővel haj­tatik. Az indukált áramkör mágnesvázát egy­másra rétegezett (6) lemezek képezik, ame­lyek megfelelő kivágásokkal vannak ellátva az (1) aknák fölvételére úgy, hogy az ak­nák ilykép mintegy a mágnesváz hornyai­ban feküsznek. Az aknákat és a (6) mág­nesvázat együttesen egy (7) köpeny bur­kolhatja. Az induktort, bármely alkalmas módon gerjeszthetjük. Az 1. és 2. ábrán föltünte­tett kiviteli alaknál az induktor négypólusu és az indukált áramkör pólusait képező (1) aknák ugyanilyen számban vannak elren­dezve, mimellett ez aknák egymással szeriesz­ben közlekednek olymódon, hogy zárt áram­kör áll elő. Amint a 3. ábrán látható, az aknák egymással fölváltva fölső részükön egy a tűzálló massza fölületében alkalma­zott (8) csatorna által, alsó részükön pedig egy ezen massza belsejében alkalmazott (8a) vezeték útján közlekednek. Amint az lejebb ki fog tűnni, az aknák szerieszbe való kapcsolás helyett egymással parallelen vagy egymással parallel szeriákba is kap­csolhatók. Az aknák keresztmetszetét fölülről lefelé csökkenően is kiképezhetjük (4—6. ábra) és fölül bővítéssel is láthatjuk el (7. ábra) úgy, hogy egy-egy munkakamra áll elő, amely az anyagnak kényelmes kezelését lehetővé teszi és emellett az akna legnagyobb részé­ben mégis egyenletes, a hevítés szempont­jából előnyösebb keresztmetszet fönntartását engedélyezi. A hataknásnak föltételezett kemence a 8. ábra szerint egy, a 9. ábra szerint két munkakamrával látható el, vagy pedig a 10. ábra szerint ugyanannyi munka­kamrával szerelhető föl, mint amennyi az aknák száma, mimellett a kemence fölső részében alkalmazott (8) kezelőcsatornák e kamrákba torkolnak. A (11) ábra szerinti kiviteli alaknál egy­mástól elkülönített munkakamrák helyett egyetlen, folytonos összekötő munkakamrát képező (8b) gyűrűs csatornát alkalmazunk. Ez esetben az aknák alsó végeit egymás­sal végigmenően összekapcsoljuk (12. ábra). Ezt az elrendezést egyfázisú áramhoz egy­aránt használhatjuk. A 13. és 14. ábra szerint a kemence ugyan el van látva egy folytonos (8b) munkakamrával, azonban az alsó (8a) összeköttetések olyanok, hogy két­két akna párhuzamosan van kapcsolva. Ha a kemencének háromfázisú árammal kell dolgoznia, a (12) akna három különböző fázisra van szétválasztva, amelyek egymás­hoz képest megfelelő módon el vannak tolva, mimellett a fázisokat egymással összekötte­tésbe is hozhatjuk, föltéve, hogy mindegyi­kük állandóan zárt áramkört képez. Az összeköttetést például egy közös munka­kamra állíthatja elő. A fölső összekapcso­lások vezetékei egymás fölé helyezhetők, vagy pedig különböző nivómagasságban rendezhetők el ahelyett, hogy amint az föl van tüntetve, ugyanazon síkban rendezzük őket el. Ugyanez áll az alsó vezetékekre nézve is. A (4) csoportinduktorokat többszörös egy­más fölött elrendezett induktorok gyanánt is elrendezhetjükugyanúgy, mint a mágnesváza-, kat. Továbbá a kemence ugyanazon környe­zetében két vagy több koncentrikusan el­rendezett aknát is elrendezhetünk a közép­ponttól különböző távolságokban, amelyek között a mágneses áramlás megoszlik. A 15—18. ábrákon föltüntetett kemence

Next

/
Thumbnails
Contents