62314. lajstromszámú szabadalom • Egymás mögött elrendezett tartófölületekkel ellátott röpülőgép

Megjelent 1914. évi január lió 30-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI hB& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62314. szám. V/h. OSZTÁLY. Egymás mögött elrendezett tartófölületekkel ellátott repülőgép. KIKUT EDMUND MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 szeptember hó 30-ika. A jelenleg használt röpülőgépek súlypontja a főtartófölület mellső szélétől számítva, a fölület szélességének körülbelül egy harmadrészében fekszik és azon csekély távolsági külömbségek, amelyek a szokásos röpülési szögek mellett a Bzélnyomás középpontja és a készülék súlypontja között észlelhetők, kiegyensúlyozó fölületek és a magassági kormány, vagy azok egyike révén lesznek kiegyenlítve. Azonban kísérletek útján meg lett állapítva, hogy igen kis röpülési szög mellett a szélnyomás támadópontja a rendes körülmények között domborúan kiképezett tartófölületnek majdnem hátsó széléhez jut. Ilyen szög alatt ugyan nem röpülnek, azonban a széláramlat hirtelen változásakor a készülék egészen váratlanul ily helyzetbe jut. Ezen esetben a készülék elől könnyen átbillen és igen kis szög alatt, e szerint igen csekély légellentállás mellett, a földre zuhan. Mint a gj akorlat is mutatta, ezen esetben sem a magassági kormány, sem a szokásos kiegyensúlyozó fölületek révén a készülék átbillenése és földre zuhanása meg nem gátolható. Jelen találmány ezerint ily szög alatti lezuhanás lehetetlenné tétetik és egyszersmind a készülék hosszstabilitása nagy mértékben biztosíttatik. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti röpülőgép oldalnézete, 2. ábrája fölülnézete, 3. ábrája a mellső és hátsó- tartófölületnél használt szögbeállítás diagrammja. A röpülőgépen egymás mögött két vagy több (a) ós (b) tartófölület vau elrendezve, melyek közül a mellső (a) fölület nagy röpülési szög alatt (körülbelül 14°), míg a hátsó (b) fölület sokkal kisebb szög alatt (körülbelül 5°) van elrendezve. Ily nagy röpülési szög eddig még nem használtatott és pedig azért nem, mert ezáltal a fölhajtás és ellentállás közötti viszony igen kedvezőtlenné válik. Amint kísérletek igazolták, a vízszintes irányú ellentállás a röpülési szög nagyságával körülbelül arányosan növekszik, míg a fölhajtás kezdetben a röpülési szög nagyságával szintén növekszik ugyan (3. ábra)> azonban egy bizonyos határszögön (körülbelül 10°) túl csak lényegtelenül. Ha a fölület nagyon domború, akkor ezentúl a fölhajtás meglehetősen egyenletes marad és pedig tekintet nélkül a röpülési szög nagyságára, de csak egy bizonyos határszögig (körülbelül 20°-ig) és ezentúl a fölület fölhajtása a szög növekedésével csökken.