62304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú gázok vagy gőzök kezelésére a kéndioxid fölbontása és szabad kénné való redukálása céljából
megjelent 1914. évi január hó 28-án. MAGY. KIR. SZABADALMI Jgjí HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62B04. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kéntartalmú gázok vagy gőzök kezelésére a kéndioxid fölbontása és szabad kénné való redukálása céljából. THE THIOGEN COMPANY CÉG SAN FRANCISCÓBAN. A bejelentés napja 1913 március hó 27-ike. A találmány tárgyát tevő eljárás annak a felismerésén alapul, hogy ha kéndioxidtartalmú gázokat vagy gőzöket koksz, kőszén, faszén avagy bármilyen fajtájú izzó szén fölött vezetünk, vagy magas hőmérsékleten tetszőleges szénhidrogének gőzével keverünk olyan bázikus anyag jelenlétében, amely a kéndioxiddal vegyületet képes alkotni, akkor a kéndioxidnak kénné való teljes redukcióját eredményező reakciók sorozata következik be. Ha az eljáráshoz kokszot vagy bárminő más szilárd szenet alkalmazunk, a kénen kívül a vegyi egyenértéknek megfelelő mennyiségű szénsav keletkezik. Ha valamely szénhidrogént vagy szénhidrogének keverékét használjuk, akkor a kénen kívül a szénhidrogénben foglalt szénnel egyenértékű mennyiségű szénsav, valamint a szénhidrogénben foglalt hidrogénnel egyenértékű mennyiségű vízgőz keletkezik. Ha a kezelésbe vett kénes gázok vagy gőzök szabad oxigént is tartalmaznak, evvel egyenértékű mennyiségben további szénsav és vízgőz is keletkezik. Azt találtuk, hogy mész, mészkő vagy bárminő más eléggé bázikus hatású anyag jelenléte mindenkor gyorsítja a kéndioxid bomlását, ill. redukcióját. Ha szilárd szenet, mint pl. kokszot vagy kőszenet használunk, ehhez az aprított meszet vagy más bázikus anyagot hozzákeverhetjük. Szénhidrogének, pl. petróleum használata esetén, ennek gőzeit a kénes gázokkal vagy gőzökkel keverve vezethetjük a felhevített és aprított, brikettekbe sajtolt vagy más alkalmas alakba hozott mész, illetve más bázikus anyag fölött vagy azon keresztül. A mész vagy más bázikus anyagnak a reakciót gyorsító hatását a következőkép magyarázhatjuk. Ha például mész kerül alkalmazásra, úgy 1. a mész a vele érintkezésbe jutó kéndioxid egy részét abszorbeálja, amikor is kalciumszulfit keletkezik; 2. a szén vagy szénhidrogéngőzök evvel a kalciumszulfittal reakcióba lépnek és azt kalciumszulfiddá alakítják át; 3. a kéndioxid más része evvel a kalciumszulfiddal érintkezésbe jutván, azt újra szulfittá alakítja, miközben egyidejűleg bizonyos mennyiségű kén szabadul föl. A bázikus anyag ekként vivöanyagként szerepel a reakcióban s mindaddig, amíg a kéndioxid és a szén vagy szénhidrogén között a kellő arányt megtartjuk, nem veszti