62304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú gázok vagy gőzök kezelésére a kéndioxid fölbontása és szabad kénné való redukálása céljából

el hatékonyságát. Lényegtelen, vájjon a mű. veletek meginditására meszet, mészkőt, kai-ciumazulfidot, kalciumszulfltot vagy kalciumszulfátot alkalmazunk, amennyiben, mire az •eljárás rendes folyamatába jut, a műveletek oly körfolyamban váltakoznak, a melyben a, szulflt szulfiddá, majd pedig a szulfid szulfittá alakul át. Ekként az eljárás folytonossá válik, s a kétféle reakció szünet aiélkül egyidejűleg folytatódik. A «bázikus anyag» kifejezésbe beleértünk minden olyan anyagot, amely a kéndioxid savhatását szulfitnak akár időszakos, -akár szakadatlan létesítése mellett kémiailag közömbösíteni tudja. A leírt módon a szulfit keletkezése időszakos, amennyiben a széntartalmú anyag redukáló hatása folytán a szulfid keletkezésével váltakozik. Á bázikus anyag hatékonysága csekély 'mennyiségű vasnak, réznek, mangánnak és •számos egyéb fémnek oxidok vagy sók alakjában való hozzáadása révén még fokozható. Ezek az anyagok mint katalizátorok ihatnak s ezen hatásuk erősen fokozza a reakció sebességét, azonfölül pedig megakadályozzák a kellemetlen szagú, organikus (kénvegyületek keletkezését. A reakció létesítésére igen alkalmasnak bizonyult 700 C°, azonban ez a hőmérséklet az eljárás eredményességére való kihatás nélkül meglehetős tág határok között •változtatható. A mellékelt rajz az eljárás gyakorlati foganatosítására való berendezést tüntet fel. Az 1. ábra koksz, kőszén vagy más szilárd szénnek alkalmazására, a 2. ábra pedig folyékony vagy gázalakú szénhidrogén használatára vonatkozik. Az 1. ábra szerint a kéndioxidtartalmú gázokat a (£) kemencéből az (A) csatornán a (2) kamrába vezetjük, a mely szemcsés, brikettalakba sajtolt, vagy más megfelelő alakú (3) mésszel vagy egyéb bázikus vivőanyaggal van töltve. A kokszot vagy más szilárd szenet a tömítőleg zárt (4, 4) tölcsérekből bocsátjuk be, vagy a műveletek megkezdése előtt keverhetjük a mésszel. A (2) kamrát az (5) köpeny veszi körül, a melynek révén a kamrát és tartalmát (6, 6) olajégőkkel vagy más fűtőkészülékekkel hevíthetjük. Az égéstermékek a (7) kéményen távoznak el. A kénes gőzök vagy gázok, miközben a (2) kamrán áthaladnak, érintkezésbe jutnak a bázikus anyag és szén keverékével, mire a fentebb leirt reakció következik be. A reakcióból eredő gázkeverék, amely szénsavból ós kéngőzökből áll, a (8) csatornán a (C) kondenzátorba ömlik, a hol a szabad kén lerakódik. A 2. ábrán föltüntetett berendezés az eljárásnak petróleum, földgáz vagy más szénhidrogének segítségével való gyakorlati foganatosítására használtatik. A kéndioxidtartalmú gázok az ércpörkölő (B) kemencéből itt is az (A) füstcsatornán jutnak a leírt módon elrendezett és töltött (5) köpennyel körülvett és fűtött (2) kamrába, a melybe a (4', 4') fúvókákon petróleumot vagy más szénhidrogént vezetünk be. A kénes gázok a szónhidrogéiigőzökkel keveredve a fent leírt reakcióba lépnek, a melynek lefolyását a vivőanyagként ható bázikus anyag gyorsítja. A keletkező kéngáz, szénsav és vízgőz a (8) füstcsatornán távozik és bármely módon felhasználható. A két módszer, akár szilárd szenet, akár folyékony vagy gázalakú széntartalmú anyagot használunk, egyenértékűnek tekintendő. SZABADALMI IGÉNYEK. t. Eljárás kéntartalmú gázok vagy gőzök kezelésére a kéndioxid felbontása és szabad kénné való redukálása céljából, azáltal jellemez ve, hogy a gázokat vagy gőzöket a kéndioxidot megkötő bázikus anyag jelenlétében, felhevített széntartalmú anyag hatásának vetjük alá. 2. Az 1. alatt védett eljárás kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy a kénes gázokat vagy gőzöket bázikus hatású anyaggal (mészkövei) és izzó szilárd szénnel (kőszén, faszén, koksz) töltött, hevített téren vezetjük keresztül. 3. Az 1. alatt védett eljárás kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy a kénes gázokat vagy gőzöket a bennük foglalt kénes-