62212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves rostanyagok telítésére

* Megjelent 1914. évi január hó 19-én. MAGY. gfo KIR. SZABADALMI VéET HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62212. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás szerves rostanyagok telítésére. BULLOCK ARTHUR RÓBERT MÉRNÖK CLEVELANDBAN. » A bejelentés napja 1912 augusztus hó 12-ike. A találmány tárgya eljárás, melynek segélyével szilárd vagy lényegükben szilárd szerves rost anyagok más anyagokkal vagy szerekkel telíthetők. Az eljárás különösen alkalmas pl. hús, bőr és más állati vagy növényi anyagok pácolására vagy megóvására, továbbá bőrök cserzésére, ámbár ezeken kívül más célokra is előnyösen használható. Ismeretes, hogy az említett anyagok és célok esetében hosszú ideig tart, amíg a kívánt hatás eléretik, ámbár jelenleg azt az eljárást gyakorolják, hogy a kívánt hatás létrehozására a kezelendő anyagot a megfelelő oldatba bemártják. A kezeléshez hosszú idő szükséges, mert a kezelő szer a kezelendő anyag rostjaiba vagy szövetébe ismert fizikai törvények alapján csak lassan hatol be. Jelen találmány tárgya és célja oly eljárás létesítése, mely a kezelendő anyag telítését nagy mértékben sietteti és így a | kezeléshez szükségelt időtartamot tetemesen megrövidíti; emellett az anyag telítése tökéletesebb és egyenletesebb, mint jelenleg. Ha a kezelendő anyagot a telítő folyadékba egyszerűen bemártjuk, a kezelés időtartama alatt bizonyos fokú telítés létesül. A találmány értelmében tökéletes telítést érünk el azáltal, hogy az alább leírt módon változó sűrűségű .mágneses mezőt használunk. Ajánlották már anyagok pácolására vagy megóvására úgy egyen- mint váltakozó áram alkalmazását; ezen eljárás lényege az volt, hogy a megóvó folyadékon, melybe a kezelendő anyag merül, a folyadék tartályában elrendezett elektródák segélyével egyenvagy váltakozó áramot bocsátottak át. Ezen eljárás leglényegesebb hátránya, hogy a művelet kezdetén a tartályon átfolyó áram természetesen a legkisebb ellenállású úton fog haladni, tehát a folyadékon át, minek folytán az áram a folyadékba merülő anyagot legnagyobbrészt megkerüli, abba nem hatol be és azon nem megy át. Csakis akkor, amikor a folyamat már előrehaladt és a folyadék az anyagba már nagy mértékben behatolt, kezdődik meg az áram tulajdonképeni hatása. A találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a kezelendő anyagot a kezelő impregnáló anyaggal vagy anyagokkal kellő érintkezésbe hozzuk és ezután az anyago-kat folyton változó sűrűségű mágneses mező hatásának vetjük alá. A kezelő anyag akkor látszik a leghatásosabbnak, ha oldatban