62138. lajstromszámú szabadalom • Szabad eséssel működő fúró mélyfúrásokhoz

— 2 2. ábra a részeket szintén hosszmetszet­ben oly helyzetben mutatja, melyet ezek közvetlenül a fúrófejre mórt ütés után fog­lalnak el; a f üggesztőrúd eközben siilyesztve van, hogy fölfelé mozgásánál a fúrótuskót magával vigye, a fúrófej pedig normális helyzetét foglalja el, melynél fölső vége ki van nyújtva, a 3. ábra a részeket közvetlenül a fúró­tuskó elbocsátása után, ami ütés kifejtése céljából történik, mutatja, a 4., 5. és 6. ábrákon a 2. ábra a—b, c—d és e—f vonalai szerint vett keresztmetsze­tek a Z nyíl irányában nézve láthatók, a 6. ábra jobb oldala a fúrófej fölső részét összehúzott állapotban, bal oldala pedig ki­nyújtott állapotban mutatja, a 7. ábrán a részek a szerszámnak a fúró­lyuk fenekére illesztésénél elfoglalt hely­zetükben láthatók, a 8. ábra a fúrófejet kinyújtott állapotában nagyobb léptékben mutatja, a 9. ábra a két markolórúd egyikét távlati képben tünteti föl. A találmány célja fúrószerszám előállí­tása, melynek működése tökéletesen meg­bízható és melynek eltávolítása semmi nehéz­séget sem okoz. A mint a rajzon látható a szerszám az (A) kötélre a horoggal ellátott (B) függesztő­rúd segítségével van fölfüggesztve, mely a (Bl) bütyök útján a (C) fúrótuskót tartja, ha a szerszám a fúrólyukba sülyed. A fúró­tuskón a tulajdonképeni fúrószerszám vagyis a (D) fúrófej és (E) cső útján függ, mely a fúrófejjel megfelelően van összekötve és az (El) bütyökkel van ellátva; ezen bütyök a fúrótuskó alsó végének megfelelő toldatára támaszkodik. Az (E) cső belsejében az (F) rúd van elrendezve, mely az (FI) fejjel van ellátva és a fúrótuskóban a (C2) ponttól a (C3) pontig terjedő (Cl) hasítékban van ve­zetve. Az (F) rúd alsó végét az (F3) ék a (G) hüvellyel köti össze, mely két sorozat (Gx) és (Gy) hasítékkal van ellátva, ezen hasítékok a kinyújtható (K) fúrófejgyűrű egyes részeinek mozgatására valók. A fúró­fejgyűrű kinyújtására és összehúzására való berendezést később fogjuk részletesebben leírni. A (B) bütyökre két (H) markolórúd van forgathatóan fölfüggesztve, mely rudak kiszélesbített (Hl) alsó végei a T-alakú (C4) hasítékokban csúszhatnak; a (C4) hasítékok a fúrótuskóban a (C5) ponttól a (C6) pontig terjednek és nem ugyanazon síkban vannak elrendezve, mint a (Cl) hasítékok. A (H) rudak a (H2) rugókkal vannak ellátva, me­lyek a rudakat lefelé nyomják, a rudak (Hl) fejein pedig derékszögű négyszögalakú toldatok vannak kiképezve, melyek a (C4) vezetékhornyokban csúsznak. A mint a 9. ábra mutatja, a (Hl) rúdfe­jek rézsútos ütköző fölületekkel vannak el­látva. A (C4) hasítékok alatt a (C7) nyílás van alkalmazva, melybe a (H) markolórúdak fejei kapaszkodnak, ha a rúdak legmélyebb helyzetükbe értek. A T-alakú (C4) hasíté­koknak alakja a 4. ábrán látható, az 5. ábra pedig a (Bl) bütyök vezető haaítékait tün­teti föl. A fúrótuskó előnyösen csapok által egymással összekötött két félből áll és alsó végén a gyűrűalakú (C8) darabbal van el­látva. A fúrótuskón kívül az (N) vezeték­görgők vannak elrendezve, melyek a szer­számnak a béléscsőben való vezetésére valók. A fúrófej összehúzható része fölváltva elrendezett, szegmensalakú és megközelí­tően ékalakú részek két sorozatából áll. A szegmensalakú ós az ékalakú részeket a 6. és 8. ábrán (Kl) és (K2) jelzi. A szeg­mensek a (K3) karokkal vannak ellátva, melyeken a (K4) görgők vannak alkalmazva; a (K4) görgők a (Gx) vezetékhasítékokban csúszhatnak. Az ékalakú részek a (K5) ka­rokkal vannak ellátva, melyeknek (K6) gör­gői a megfelelő (Gy) hasítékokban csúsz­hatnak. Amint a 8. ábra mutatja, a (Gx) és (Gy) vezetókhasítókok nem egyenlő alakúak, amennyiben a (Gx) hasítékok a függélyest inkább megközelítik, mint a (Gy) hasitékok és csak mélyebb részükben görbülnek be­felé. A fúrófej a (C) hüvely útján megfe­lelő mértékben föl- és lefelé mozgatható. Ezenkívül a fúrófej a hüvelyre ható (M) rúgó fölvételére üreggel van ellátva. A raj­zon látható, hogy a szerszám főrészei egy­máshoz képest bizonyos mértékben szaba-

Next

/
Thumbnails
Contents