62096. lajstromszámú szabadalom • Bepárologtatókészülék

a kazán különböző részeiben a növekvő koncentrációval emelkedik-A csatolt rajzon a találmányunk tárgyát képező készülék van példaképpen vett foga­natosítási alakjában föltüntetve és pedig az 1. ábrán a csövekkel párhuzamos hossz­metszetben, a 2. ábrán alaprajban és a 3. ábrán a keringetőcsöveken és a ki­ömlőcsöveken keresztül vett metszetben. A készülék á hengeres vagy más alakú (1) kazánból áll, mely mindkét végén (2) csőfallal van határolva. Ezekben vannak a vízszintessel csak kis szöget bezáió lejtőt képező csőnyaláb (3) csövei megerősítve. A két (2) csőfal, az (1) kazán és a (3) csövek közötti tér a fűtőgőz számára kamrát képez, amelybe a gőz a (4) csőcsonkon keresztül lép be és melyet a kondenzvíz az (5) nyíláson keresztül hagy el. Az alsó (2) csőfalhoz (6) tartály csatla­kozik, mely vízszintes (7) válaszfalak által bizonyos számú (8) rekeszre van osztva. A <7) válaszfalak a (2) csőfallal szemben tö­mítve vannak és a csőnyaláb (3) csöveit meghatározott számú, vízszintesen egymás fölött fekvő rétegekre osztják. A legfölső rész (9) csőcsönkkal bír, melyen keresztül a bepárologtatandó folyadék vezet­tetik be. Azonkívül minden rekesz (1.0) oldal­csőcsonkkal is bír, a melyen keresztül a koncentrálódásnak indult folyadék ezen re­keszbe belép. A fölső (2) csőfalhoz a (11) fölső tartály csatlakozik, amelyben a (8) csövekből ki­lépő folyadék a belőle fejlődött gőztől, amely a folyadékot a (3) csövekből magá­val ragadta, különválasztatik. A (11) fölső tartály a (12) görbített vá­laszfalak által ismét annyi rekeszre van osztva, mint az alsó tartály, mimellett a fölső (2) csőfal ezen (12) válaszfalak által éppen úgy van felosztva, mint az alsó (2) csőfal a (7) válaszfalak által. A görbített (12) válaszfalak befelé van­nak hajlítva és így a (13) csatornákat ké­pezik, melyek a (11) fölső tartályt széles­ségében teljesen kitöltik. Ezen (13) csa­tornák egyik végükön tömör fallal vannak elzárva, másik végükön pedig (14) csőcson­kokban végződnek, melyek a megfelelő (15) csőcsonkokba benyúlnak, melyek a (11) fölső tartály függőleges falát áttörik. Ezen (14, 15) csőcsonkok által a külön­böző csatornák megfelelő számú külső (16) keringetőcsővel köttetnek össze, melyek a (6) alsó tartály (10) csőcsonkjához vannak kötve. Ily módon a (11) fölső tartály­rekeszei a (6) alsó tartály megfelelő reke­szeivel összeköttetésben állnak. Mindegyik (13) csatorna a (2) csőfallal párhuzamos (17) falban megy át. A (17) falak maguk között (18) csator­nákat hagynak, melyeken keresztül a (13) csatornákban összegyűlt folyadéktól külön­választott gőz a (11) fölső tartály fölső sza­bad terébe áramlik, hogy azután a (19) cső­csonkon át eltávozzék. A külső (16) keringetőcsövek mindegyikén egy (20) folyadékállásszabályozó van túl­folyató alakjában elrendezve, melyen ke­resztül az egész folyadék a közvetlenül alatta fekvő rekesz (16) keringetőcsövébe áramlik át. A lehetséges foganatosítási alakok egyike példaképpen a 3. ábrán van föltüntetve. A (16) keringetőcsőhöz a függőlegesen fölfelé irányuló (21) csőcsonk van erősítve. Ebben van az ugyancsak függőleges, szűkebb (22) cső elrendezve, mely a (23) cső útján a közvetlenül alatta fekvő (16) keringetőcsővel áll összeköttetésben. Az utolsó, legalsó (16) keringetőcső folya­dékállásszabályozója a (24) csőtoldatot hordja, melyen keresztül a bepárologtatott folyadék a kazánt elhagyja. A kazán üzembehelyezése céljából elő­ször is a különböző rekeszeket a kérdéses folyadékkal megtöltjük. Ezen célból a legfelső rekesz (9) cső­csonkján keresztül folyadékot vezetünk be. Amint a folyadéktükör ezen első rekeszben a (25) magasságot elérte, melyet a (22) túl­folyócső fölső széle ad meg, a folyadék a (22) csövön keresztül a közvetlenül alatta fekvő második rekesz (16) keringetőcsövébe folyik. E cső most addig töltődik meg, míg a (26) folyadékttikör el van érve, melyet

Next

/
Thumbnails
Contents