62096. lajstromszámú szabadalom • Bepárologtatókészülék

ismét ezen rekesz folyadékállás-szabályo­zójában lévő (28) túlfolytató cső fölső széle -ad meg. A folyadék ily módon lassanként a kü­lönböző rekeszekbe folyik és megtölti eze­ket a (28, 29, 30) magasságokig, melyek mindegyikét az illető folyadékállás-szabá­lyozó megfelelő túlfolyató csöveinek fölső széle adja meg. Ha a folyadék a (24) ki­-ömlőnyílásból kiáramlik, a mi annak a jele, hogy valamennyi rekesz meg van töltve, beengedjük a (4) csőcsonkon keresztül a fűtőgőzt. A. gőz ekkor először a csőnyaláb (3) csövein kondenzálódik és a kondenzvíz az (5) csőcsonkon át eltávozik. A gőz be­hatása alatt a folyadék az (1) kazán összes (3) csövében forrni kezd. Ezáltal valamennyi rekeszben a következő körmozgás jön létre; A fejlesztett gőzzel kevert folyadékot a bebocsátott gőz a csőnyaláb összes (3) csö­véből a fölső (11) tartályba magával ra­gadja. Itt a folyadék és a gőz különválasz­tódnak, a gőz a (19) csőtoldaton át elvezet­tetik, a folyadék pedig a (13) csatornában összegyűl, melyből a (14) csőcsonkon, a 16 keringetőcsövön és a (10) csőcsonkon ke­res'ztül a (6) alsó tartály fölső (8) rekeszébe áramlik (2. ábra). Hasonló keringést idéz elő a forrás a kazán többi egymás fölött fekvő rekeszében. Minthogy a bepárologtatandó folyadék a (9) csőcsonkon keresztül szakadatlanul áram­lik a fölső rekeszbe, ennélfogva egy meg­határozott, részben már koncentrált folya­déktömeg, mely a fölső rekeszben körmoz­gást végez, a (20) folyadékállás-szabályozó (22) túlfolyató csövén és a (23) csövön ke­resztül a második rekeszbe folyik. A folya­dék ezen része most a második rekeszben végbemenő körmozgásban ugyancsak részt­vesz. Ennek következtében egy bizonyos mennyiségű koncentrálódó folyadék a má­sodik rekeszből a megfelelő túlfolyató csövön .át a harmadik rekeszbe lép át. Hasonló jelenségek lépnek föl a harma- I dik és a negyedik rekesz és valamennyi következő rekesz között. A bepárologtatott folyadék szakadatlanul folyik ki a (24) csőcsonkból. Ezen, az egyik rekeszből a másikba történő általános kör­folyamnál a bepárologtatás következtében a koncentráció valamennyi rekeszben egyen­letesen erősödik úgy, hogy az a legfelső rekeszben a leggyengébb és a legalsóban a legerősebb lesz. A különböző (28, 29) stb. túlfolyatú csövek úgy vannak elrendezve, hogy a középső folyadéktükör mindegyik rekeszben, a nö­vekvő koncentrációval, magasabban fekszik, mimellett a fölső rekeszek csövei kevésbbé, az alsó rekeszek csövei ellenben jobban meg vannak töltve. Hogy mily mértékben növekedik a folyadéktükrök magassága re­keszrőlrekeszre, az a bepárologtatandó fo­lyadék minőségétől függ. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bepárologtató készülék, azáltal jellemezve, hogy a vízszintessel kis szöget bezáró lejtőt képező csőnyaláb bizonyos számú egymás fölött fekvő rekeszre van osztva, melyek egy-egy külső keringetőesővel bírnak, mely a bepárologtatandó folya­dékot mindegyik rekesz csöveinek fölső részéből azok alsó részébe visszavezeti, . mimellett, a külső keringetőcsövekben a folyadéktükrök magasságkülönbsége következtében, túlfolyató csövek elren­dezésű által, meghatározott, koncentrá­cióbaii lévő folyadéktömeg szakadatlanul a szomszédos mélyebb rekeszbe folyik, oly módon, hogy a középfolyadéktükör a rekesz minden csövében egy bizonyos magasságra szabályoztatik. 2. Az 1. alatt védett bepárologtatókészülék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a középfolyadéktükrök az egymás fölött fekvő rekeszekben, fölülről lefelé, a növekvő koncentrációnak megfelelően, fokozatosan magasabbak. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS 'ífc-SZVÉNYl ARSASAO NYOMDÁJA BUOVÉSTEK

Next

/
Thumbnails
Contents