62071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hulladék rostanyagoknak idegen testektől, festékektől és tisztátalanságoktól való különválasztására

— 2 — vagy pedig ezen fólyadékrészecskéktől beburkoltatik és a különböző folyadékok határfölületén föllépő feszültség következtében, az illető folyadék által fogva tartatik, a másiktól meg különválasztatik. Ily módon különválasztatnak egyrészt a rostanyagok, másrészt meg a közéjük keveredett idegen testek vagy tisztátlanságok. Minthogy a találmány célzatának megfelelően az illető folyadékok egymással vagy egyáltalában nem, vagy csak kis mértékben keverednek és ekkor is egymástól igen könnyen ismét különválnak, azért ezen folyadékok, mihelyt az arra alkalmas állapot (lassan ringó mozgás vagy nyugalmi állapot) bekövetkezik két elkülönített folyadékréteget képez. A rostanyagok az egyik folyadékrétegében, az idegen testek és tisztátlanságok pedig a másikban fognak összegyűlni és így minden további földolgozás szüksége nélkül egyrészt a rostanyagoknak, másrészt meg az idegen anyagoknak és tisztátlanságoknak tökéletes különválasztása éretik el és a kétféle anyagot elkülönített állapotban nyerjük. Hogy a rostanyagoknak és a közéjük keveredett idegen testeknek és tisztátlanságoknak a folyadékkal való elég erős érintkezését létrehozzuk, ahhoz egyszerű mechanikai eszközöket, mint például rázást, kavarást vagy más azonos hatást előidéző műveletet alkalmazhatunk. A találmánynak egy másik fontos része a következő: Nem minden választó folyadéknak van meg magában a szükséges adhézió-ereje vagy affinitása ahhoz, hogy a szétválasztást vagy elkülönítést a kellő mértékben létrehozza. Különösen azon esetre nézve áll ez, amidőn a rostanyagból bizonyos festékanyagokat kell eltávolítani. A találmánynak ezen további jellemző része már most abban áll, hogy a) vagy a választó, illetőleg adhézió-folyadékot, b) vagy pedig a kezelendő rostanyagokat, idegen anyagokat vagy tisztátlanságokat előzetesen különleges kezelésnek vetjük alá, hogy azokat a jelen találmány szerinti elkülönítő műveletnek teljes keresztülvitelére alkalmassá tegyük. A jelen eljárás föltalálói például azt tapasztalták, hogy bizonyos festőanyagok vegyi összetételüknél fogva nem alkalmasak minden további nélkül arra, hogy bizonyos folyadékok segélyével rationális módon elválaszthatók legyenek a rostanyagoktól. Különösen áll ez azon esetre, amidőn ásványi festanyagokkal, illetőleg fémsókkal van dolgunk. A jelen találmány értelmében tehát az . ilyen fémsókkal festett rostanyagokat előzetes j kezelésnek vetjük alá, még pedig oly módon, hogy azokat oldható szulfidokkal, thioszulfátokkal vagy thionátokkal hozzuk össze. Magától értetődik, hogy a műveletek sorrendje a mindenkori szükséglet szerint alakul, így például alávethetők a rostanyagok megőrletlenül a földolgozási műveletnek vagy pedig előbb megőröljük azokat, avagy például a megőrletlen rostanyagokat különíthetjük el a közéjük keveredett idegen testektől és tisztátlanságoktól és megszabadíthatjuk a bennük lévő kötőanyagoktól és más hasonlóktól. Adhézió-folyadék gyanánt alkalmazhatunk: egyik részi'ől vizes, vagy vizet tartalmazó folyadékokat, így például hígított aljakat, savakat, alkálikus vagy savanyú sók oldatait stb., a másik részről pedig: olajokat vagy olajos természetű folyadékokat, így például benzint terpentinolajat, paraffinolajat, tetraklór-szénvegyületeket, kén és szénvegyületeit, aethert stb. Ezen folyadékokat oly módon alkalmazzuk, amint az a mindenkori célnak vagy a földolgozandó anyag természetének leginkább megfelel. A jelen találmánynál az előzetes kezelés alkalmával a rostanyagot nyomás alatt oly alkálikus oldatokkal főzzük, amelyek képesek a különféle kötőanyagokat oldani, a tisztátlanságokat, illetőleg a közéjük keveredett idegen testeket a rostanyagoktól szabaddá tenni és az egyes rostokat egy, mástól elválasztani. Ezen eljárásnak ócska