62071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hulladék rostanyagoknak idegen testektől, festékektől és tisztátalanságoktól való különválasztására

Megjelent 1913. évi december hó 2 7-én . MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI jBtf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62071. szám. iv/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hulladék rostanyagoknak idegen testektől, festékektől és tisztátlanságoktól való különválasztására. WERST JOHANNES JAGüBUS VEGYÉSZMÉRNÖK DELFTBEN, COLLEE PAUL MARIÉ HENRI LOÜIS GYÁROS ÉS EGMOND JOHAN MARTINUS MAGÁNZÓ ROTTERDAMBAN. A bejelentés napja 1912 október hó 5-ike. Az ipari hulladék-rostanyagoknak, mint például az ócska papirosnak, rongyoknak, fürészforgácsoknak atb. a közöttük lévő idegen testektől, tisztátlanságoktól, festő­anyagoktól és más hasonlóktól való külön­választása az eddigelé ismeretes módsze­rekkel, amelyeknek az a céljuk, hogy a rostanyagokat tisztított állapotban nyerjék vissza, nem volt lehetséges az összes ide­gen testeket és tisztátlanságokat a kívánt mértékben eltávolítani és ártalmatlanná tenni. Az erre szolgáló eddigi eljárások és mód­szerek tényleg nem bírtak általánosan el­terjedni a gyakorlatban, mivel költségesek és csak tökéletlen eredményeket nyúj­tottak. A jelen találmány tárgya oly eljárás, amelynek segélyével egyrészt a rostanya­goknak, másrészt meg a közéjük kevere­dett idegen testeknek illetőleg tisztátlansá­goknak különválasztása sokkal tökéleteseb­ben vihető keresztül, s amellett nem csu­pán a festőanyagokat nyerjük vissza érté­kes anyag gyanánt, hanem szükség esetén még azon értékes anyagokat is visszanyerhet­jük, amelyek a rostanyagoktól különválasz­tott idegen testek és tisztátlanságok között vannak vagy pedig amelyek elkülönítőszer gyanánt alkalmaztatnak. A találmány elve abban áll, hogy a rost­anyagokat és a közéjük keveredett idegen testeket, illetőleg i tisztátlanságokat külön­böző fajsúlyú és többnyire a normális hő­mérséklet mellett higan folyó olyan folya­dékok hatásának vetjük alá, amelyek egy­mással vagy egyáltalában nem, vagy csak kis mértékben keverednek és amelyek mind­egyike a kezelendő anyagokkal szemben más és más affinitással, illetőleg adhézió­képességgel bír, például oly módon, hogy az egyik folyadék az idegen testekre és tisztátlanságokra, a másik ellenben a rost­anyagokra gyakorol nagyobb hatást. Ezen hatás létrehozására alkalmazhatunk vagy két egyszerű folyadékot, vagy pedig különböző folyadékoknak keverékeit. Ha már most ezen folyadékok a rost­anyagokra és az idegen testekre, illetőleg tiaztátlanságokra erélyesen hatnak, akkor minden egyes részecske vagy a folyadék­részecskék közötti határfölületeken tartatik

Next

/
Thumbnails
Contents