62064. lajstromszámú szabadalom • Lobbantyú önműködő lőfegyverek számára a závárzathüvelyből kiálló fogantyúval

Megjelent 1913. évi december hó 27-én. SZABADALMI jj

^j^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62064. szám. XlX/a. OSZTÁLY. Lobbantyú önműködő lőfegyverek számára a závárzathüvelyből kiálló fogantyúval. SCHWARZLOSE ANDREAS WILHELM GYÁROS CHARLOTTENBLJRGBAN; A bejelentés napja 1911 december hó 9-ike. Elsőbbsége 1911 február hó 25-ike. Jelen találmány fölül és hátul csukott závárzat-hüvellyel és az utóbbiból kiálló závárzat-fogantyúval ellátott önműködő lőfegyverek számára szolgáló lobbantyúra vonatkozik. Ily fegyverek azzal a hátránnyal bírnak, hogy a fogantyú számára, ha ezt nem akarjuk a závárzat legmellső végén alkalmazni, vagy a závárzatot nem akarjuk a kérdéses darabbal hosszabbra kiképezni, a závárzathüvelyben vagy födélben hoszszanti hasítékot kell alkalmazni, mely a závárzat nyitásánál a fogantyú teljes visszamenetét lehetővé teszi. Minthogy azonban ez a hasíték a závárzat belső részeit szabaddá teszi és az időjárás viszontagságainak aláveti, rendesen ismét külön részek által záratik el, melyek a hasítékot csak a závárzat visszahuzatásánál nyitják. A jelen újítás szerint az ezzel járó hátrányok és komplikációk azáltal küszöböltetnek ki, hogy egy különben is szükséges závárzatréBz, pl. az (s) rész olyképen képeztetik ki, hogy az a závárzathüvely összes hátsó nyílásait és hasítékait pormentesen elzárja. A mellékelt rajzon az új lobbantyúnak két foganatosítási alakja van föltüntetve, és pedig az 1. ábra forgó hengerű závárzattal ellátott lőfegyver závárzathüvelyén át vett függélyes hosszmetszet, zárt és feszített helyzetben, a 2. ábra hasonló metszet teljesen nyitott závárzattal, a 3. ábra másik foganatosítási alakot az 1. ábrához hasonló helyzetben tüntet föl, a 4. ábra az 1. ábra 1—2 vonala szerinti keresztmetszete, és az 5. és 6. ábrák az 1. ábrának 3—4, illetve 5—6 vonala szerinti keresztmetszetei. A (c) závárzathenger elől két (w) szemölccsel bír, melyek segélyével a zárási helyzetben a (h) závárzathüvellyel ismeretes módon kapcsolódik, illetve összereteszelődik. A henger a (g) fogantyú (2. ábra) segélyével a závárzathüvelyben kézi úton előre-hátra mozgatható, valamint ezzel összereteszelhető és attól szétkapcsolható, ill. szétreteszelhető. Hátsó végén az (s) závárzatrész van rátolva, n^ely az (s3) léc útján a závárzathüvelyben forgás nélkül vezettetik, a hüvelynek mindama nyílásait, melyek a závárzathengernek a töltésnél való mozgásához szükségesek, pormentesen elzárja és amelynek (s4) hosszfúratába a závárzat-