62045. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos áramkörök feszültségének szabályozására
(g) motort ne kapcsolja be akként az áramkörbe, hogy ez a rheostatnak karját a teljesen bekapcsolt áilásba állítsa, a vezérvoltméternek áramkörébe ekkor vagy közvetlenül az előtt, mikor a lámpaárarakör •megszakad, egy ellenállást kell bekapcsolni. Ez az 1. ábra szerint a kapcsolási elrendezésnek oly kiképzése által van biztosítva, melynél az (e) kar, mikor ez már az egész <s) előtét-ellenállást kikapcsolta, az (ul) kontaktusdarabnak elérésénél az (s) előtét-ellenállást a vezérvoltméternek áramkörébe újból bekapcsolja. Minthogy a vezérvoltméternek áramköre most meg van szakítva és a lámpaáramkör is a (q) megszakítás által, az esetleg véletlenül bekapcsolva maradt (i) főkikapcsolótól függetlenül, ugyancsak meg van szakítva, a rheostat (e) karját teljesen bekapcsolt állása felé bizonyos hosszúságú úton ismét el kell tólni, mielőtt a normális üzemi •viszonyok létesülnének. Igen egyszerű módon lehet ezt a (z) nyomó gombnak vagy más ily kézikapcsolónak alkalmazásával elérni, melynek segélyével a (p) kontaktussinnek (o) megszakítását ideiglenesen áthidalni lehet úgy, hogy a vezérvoltméter az (e) kar és az (ul) kontaktussín közvetítésével az áramkörbe kapcsolódik. Ha az akkumulátortelep időközben megtöltetett úgy, hogy annak feszültsége ismét normális, a vezérvoltméter áramkörének a (z) nyomógombnak segélyével történő zarása azt idézi elő, hogy az (f) vezérvoltméter a motornak áramkörét az ín) kontaktusnál zárja és a motor oly irányú forgásnak indul, hogy a rheostatnak (e) karját teljesen bekapcsolt állása felé mozgassa. Ha most az (i) főkikapcsoló a bekapcsoló állásában, van az (e) kar a vezérvoltméternek hatása alatt oly állásból áll be, mely a lámpaáramkör normális feszültségének felel meg, ha az (i) főkikapcsoló a. kikapcsoló állásába áll és az akkumulátortelepnek feszültsége nagyobb annál a feszültségnél, melyre a vezérvoltméter be van állítva, az (e) kar folytatja útját a teljesen bekapcsolt állása felé, hol a vezérvoltméternek áramkörét az (1), a motornak áramkörét pedig a (hl) billentyűs kikapcsoló segélyével szakítja meg. Megtörténhetik, hogy az akkumulátorok nem töltettek meg újból és hogy feszültségük csakis az alacsony végfeszültséggel egyenlő, ezért „gondoskodni kell arról, hogy azoknak további kisütése a lámpaáramkörnek zárásánál meggátoltassák. Ezt a célt a fentebb leírt berendezés a következő módon éri el: Ha az akkumulátortelepnek feszültsége nem nagyobb, mint amekkora akkor volt, mikor az (e) kar az üres állásába jutott, a (z) nyomógomb útján az áramkörbe bekapcsolt vezérvoltméter nem gerjedhet és ezért az (e) kar is az üres állásában marad. Ha azonban, amint ez rendesen történni szokott, az akkumulátortelepnek feszültsége annak kikapcsolt állapotában kissé növekedett, a (z) nyomógomb működtetésének következtében az (e) kar bizonyos úton elmozdul, de csak egy bizonyos ideig és pályájának csak egy részén, mert a feszültség azonnal, amint a lámpák áramot kezdenek fogyasztani, gyorsan csökkenni kezd és az (e) kar üres állásába tér vissza. Ezért a lámpaáramkört az akkumulátortelepnek meg nem töltött állapotában a leírt berendezésnek alkalmazásánál nem kívánt módon zárni nem lehet. A rheostatnak (e) karját a normális működésre alkalmas állásába nemcsak a (z) nyomógomb segélyével lehet visszaállítani, hanem ez a kar, mikor a dinamó működését megkezdi, önműködően is visszaállhat az említett állásba. Erre szolgál a következő elrendezés. A dinamó és az akkumulátortelep között bekapcsolt, szokásos (y) önműködő be- és kikapcsolóban az (x) segédkontaktus van alkalmazva, mely a (w) segédvezetéket köti össze a telepnek főáramkörével. A (w) segédvezetéknek másik vége a (pl) kontaktussínhez van kapcsolva, mely a rheostat karjának üres állásánál van elrendezve és melyen ez a kar ráfekszik, mikor az üres állásába eljutott. Mihelyt tehát az (y) be- és kikapcsoló a bekapcsoló állásába jut, az (x) segédkontaktusnál a (w) vezeték is az áramkörhöz kapcsolódik és a (w) vezetéken, az (e) karon