62044. lajstromszámú szabadalom • Gép hengerelt lemezek fúrására, lyukasztására vagy csákozására
— 10 — «lem semleges középállásába jutott, az (50) rúdnak közvetítésével, valamint a (49) szögemeltyű és a (48) kilincs működése folytán a (43) retesz kissé fölfelé emeltetik. Ezalatt a (63) nyúlvány a (64) emeltyűkart szabadon engedi s a (70) rúgó, valamint a (65) rúd által a (69) emeltyű lefelé húzatik s a (71) ütközőnek mozgási pályájából eltereltetik. Ekkor a (43) reteszt alátámasztás vagy hasonló fogás útján ezen fölemelt helyzetében rögzítjük, a (48) kilincset kézzel a (47) nyúlvánnyal való érintkezésből kiemeljük úgy, hogy a (47) nyúlvány szabadon fölfelé mozoghat s azután a (60) emeltyűt szintén kézzel balra eltoljuk. Ezáltal az (51) tengelykapcsolás ellenkező irányban az (53) kúpkerékkel összekapcsoltatik, miáltal az (54) kúpkerék, továbbá az (55, 56 és 58) kerekek ellenkező irányban forgásba jönnek. Ennek következtében a fúrószerkezet a (d) kereszttartón balra tolatik el, amíg újra kezdő helyzetébe jut, amikor is a (60) emeltyűkar egy (62) ütközőhöz ütődik s így az (51) tengelykapcsolást ismét semleges középső helyzetébe tolja. Ebből látható, hogy minden fúrószerkezet egymástól függetlenül működik mindaddig, míg a neki megfelelő (62) ütközőbe nem ütődik. Ha az összes fúrószerkezetek a befogott munkadarabon munkájukat elvégezték, s kezdő helyzetükbe visszatértek, akkor a munkadarab, pl. az (x) szögvas egy hasonló beosztású szögvassal cseréltetik ki s az összes fúrógépek munkája újra kezdődik. Ennélfogva a beosztásnak megfelelő (p) sin továbbra is a fúrószerkezetben befogva marad. Ezután a (c) tartó oszlopok (b) ágyazásaikon hátrafelé tolatnak úgy, hogy a (12) fúróorsók az (a) asztalnak kb. közepe fölött állnak. Ezután az (a) asztalon az (y) (z) stb. lemezek a munkatervnek megfelelően elrendezett (q) beállító készülékek segítségé* vei befogatnak, a fúrógépeket megindítjuk s az előbb leírt folyamat ismétlődik, míg az összes lemezekbe* a terv szerinti lyukak ki nincsenek fúrva. A (p) sint csak akkor vesszük le, ha ezen (p) sínen elrendezett l (q) beállító készülékeknek megfelelő elrendezésű lyukak már az összes szerkezeti részeken ki vannak fúrva. Ekkor a (p) sint kicseréljük egy következő eltérő beosztású, sínnel, mire a leírt folyamat újra kezdődik. Az (a) asztallapra fölerősíthetünk természetesen az (y) és (z) csomópont lemezek helyett másféle profilos lemezeket, melyeknek a fúl-ószerkezetekkel való fúrása a pontos összeillesztést biztosítja. Egy másik előnye ezen berendezésnek az, hogy a {p) vezetősínek fölszerelése nem a gépen magán történik, miáltal a gép zavartalanul folytonosan dolgozhat és így jól kihasználható. Minthogy a (q) beállítókészülékek a (p) sineken eltolhatók, ennélfogva egy és ugyanazon (p) sint is használhatjuk különféle lyukbeosztások keresztülvitelére. Természetes, hogy az 1. ábrán föltüntetett fúrószerkezetek helyett alkalmazhatunk lyukasztóvagy csákozó szerszámokat is, melyek hasonló módon működnek, mint a fúrószerkezetek. Továbbá épp úgy, ahogy a fúrószerkezetek a fő hajtó tengely mentén eltolhatók,, alkalmazhatunk helytálló-, fúró-, lyukasztóvagy csákozó szerkezeteket s akkor a munkaasztalon helyezzük el a reteszeket,, amelyekbe a munkadarabokat befogjuk. Ez esetben azonban a munkaasztalnak kell eltolhatónak lenni, a (q) beállító szerkezetek . beosztásának megfelelően analóg az előbbi esethez. A 15. és 16. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a (d) kereszttartótól jobbra és balra, is egy-egy gép van elrendezve, melyek; mindegyike a második ábrán föltüntetett' géppel azonos. Mindkét gép a (2) supporthoz van erősítve s ezen support a (d) kereszttartó két oldalán nyúlik előre. Alkalmazhatunk azonban mindkét oldalon több gépet is, melyek a (2) közös supportony vagy külön-külön supporton vannak elhelyezve. Emellett a gépek működése egy közös (p) sinen elrendezett (q) beállító készülékektől lehet függővé téve, mi mellett az egyik szerszámtartó a (43) retesszel van* ellátva. Ily módon a gép két oldalán levő' fúró vagy lyukasztó szerkezetek párhuzamosan dolgoznak. A különbség csak az,