61971. lajstromszámú szabadalom • Bordázott léghajó

Megjelent 1913. évi december hó 11-én

. MAGY. ^fas KIR. SZABADALMI JBBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61971. szám. V/h. OSZTÁLYBordázat-léghajó. SCHÜTTE JOHANN TANÁR, OKL. MÉRNÖK DANZIG-LANGFUHRBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 19-ike. Elsőbbsége 1911 november hó 11-ike. A gyakorlat azt mutatta, hogy bordázat- j léghajóknál a gondoláknak a bordázattal ! való eddigi merev kapcsolata célszerűen, 1 amennyiben leszállásoknál vagy fákkal stb. való összeütközéseknél nemcsak a gondolák és azoknak a bordázattal való összeköttetése Bérültek meg, hanem a bordázat maga is. Ismételten előfordult ily esetben az is, hogy az egész léghajó tönkre ment. Tetemesen kedvezőbb az elrendezés ütköző léghajóknál,melyeknél a gondolák a szövetburok két oldalas hevederén kötelek segélyével nem mereven vannak fölfüggesztve anélkül, hogy menetközben haránt- vagy hosszirányban a gázt hordó testhez képest viszonylagosan elcsúszhatnának. A jelen találmány célja már most a nem merev fölfüggesztés előnyeit a bordázatléghajók számára hasznosítsa, tpvábbá az, hogy egyúttal a bordázat egyes kötéseit nagymérvű helyi igénybevételektől mentesítse és a bordázat összekötését merevítse. A mellékelt rajz a találmány tárgyiának példaképem foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a gondola fölfüggesztését és a bordázat merevítését nézetben. A 2. ábra pedig metszetben szemlélteti. A I 3• ábra a gondola fölfüggesztését mutató 1 részletrajz. | A találmánynak föltüntetett foganatosítási alakja oly léghajót mutat, melynek, bordázata hullámosan meghajlított és hullámhegyeiknél összekötött hossz-, valamint csomópontjaikhoz gyűrűalakban hozzákötött haránttartókból áll. (Schütte-Lanz rendszer). A bordázat' (R) haránttartóinak (k) csomópontjaihoz (1. ábra) (sl) kötelek szaladnak, melyek belülről való meghúzás által fogatnak meg kerületeken. Kívül. ezen (sl) kötelek mellett (s2) kötelek vannak elrendezve (2. ábra), melyek a bordázat közepes része fölött elhúzódó, szorosan csatlakozó (A) szövetnyereg oldalas (g) hevedereihez csatlakoznak. Ezen (s2) kötelek húzási feszültsége a kötelek végeinek elosztása, u. n. «kakasláb»-ak által vannak a (g) hevederek nagyobb hosszára és ezáltal magára az (A) nyeregre elosztva. Ily módon a gondolák súlya és esetleges lökések egyrészt a bordázatnak megfelelő merev részeire, másrészt pedig az (A) nyeregre és ily módon az egész rendszerre vitetnek át. Amint a 2. és 3. ábrák mutatják, a fölfüggesztés olyan, hogy a gondolák oldalas kibil-I lenésénél egy szándékolatlan és heves ütkö-