61944. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs járművek számára

zéshez hasonló elrendezési sémát mutat, amelynél azonban nem ugyanazon hatás fog föilépni, a 14. ábra egy tengelytartó darab fogana­tosítási alakját mutatja, melynél a tartó­darab a keréktalphoz képest csúszó súrló­dás mellett fordulhat el, a 15. ábra egy tengelytartó darab oly fo­ganatosítási falakját mutatja, amelynél a s tartó darab !a keréktalphoz képest gördülő elmozdulást végez, lal 16. és 17. ábrán a tengelytartó darab további foganatosítási alakja látható, melynél a tartódarab vezetékek között gördülve mozog el, a 18., 19., 20., 21. és 22. ábrán annak kü­lönböző foganatosítási alakjai sémásan lát­hatok, a 23. ábra a találmány értelmében szer­kesztett abroncs egy részét mutatja. Az 1. és 2. iábrán bemutatott, láncos ru­galmas abroncs végnélküli lánccal, például igall-lánccal van elltáva, amelynek (f) da­rabjait aj (b) tengelyek csuklósan kötik össze; egyes (f) darabokat a vastagabb (c) darabok helyettesítenek, melyek mind­egyike a- szomszédos láncszemekkel a (d) tengelyek révén van összekötve. A végnél­küli lánc a (j) keréktalp kerületén van körülfeszítve, mely célra, a (b) tengelyek az (a) tartók végéire támaszkodnak; az (a) tartókat a keréktalpon szilárdan megerő­sített csavarok alkotják. A (b) tengelyek egyike, ds kizárólag csak egyike, hozzá hozzá van erősítve az (a) tartójához, a többi tengely azonban mind szabadon csúszhat az (a) tartókon. Az abroncs gör­dülő fölüle tét a rajzon ábrázolt példánál egy második lánc alkotja, melynek (p) szemei egymással, valamint a (c) darabok­kal csuklósán vannlak összekötve. A két-két (a) tartó között elrendezett (c) darabra gyakorolt összes erők a leírt elrendezés folytán a főlánc egész hosszára vitetnek át, melynek összes: elemei ezen erők hatása alatt kifeszíttetnek; az ebből származó meghosszabbodás folytán az erő "behatása allatt álló elemek (b) tengelyei a tbl) helyzetbe kerülnek, a többi alkatrészek pedig ekkor a (bl, fl, dl, cl) helyzetet lógják elfoglalni. Ily szerkezetű vagy hasonló szerkezetű abroncsoknál nagymérvű kopások fognak előállani és pedig az (f) darabok és a (b> és (d) tengelyek közötti érintkezési fölü­leteken, a (c) darabok és a (d) tenge­lyek közötti érintkezési fölületeken, a (b) tengelyeknek* az (a) tartókon való lölfekvési helyein és az (a) tartók megtelelő fölületein. Mindezen kopások következménye, hogy a lánc meglazul egyrészt hosszának növekedése^ másrészt támaszai magasságának csökkenése foly-I tán. Mindennek főoka a relatív elmozgá­sok közben föllépő csúszó súrlódás. Ugyan­ilyen hatások, bár kisebb mértékben s ezért kevésbbé károsan lépnek föl a külső lánc különböző (p, c) darabjainál és ezek ten­gelyeinél. A találmány szerinti berendezés olyan, hogy ezen kopások lényegesen csökkentet­nek, amennyiben la csúszó elmozgások he­lyett lehetőleg gördülő elmozgások fognak előállani. Először is azon berendezések leírására térünk, melyek a (b, f, d, c) elemeket he­lyettesítik. A leírt szerkezetnél alkalmazott (f) da­rabokat legtöbbnyire közönséges gall-lán­cok hevederei adják, amelyekben a (b) és (d) tengelyek vagy csapok csúszó súrló­dással vannak ágyazva. Ha már most a 4. ábrán figyelemmel kisérjük az (f) darab­nak és (b, d) tengelyeinek relatív elmoz­dulásait, amikor ezek az (fl, bl, dl) hely­zetbe jutnak, azt látjuk, hogy a (b) ten­gely a (bl) helyzetbe az (a) tartón csúszva mozog el és hogy a (b) és (d) tengelyek és az (f) és (c) darabok között is csúszó súrlódások lépnek föl. A találmány tárgyát képező berendezés célja először is, hogy azi (f) darab és (b, d) tengelyei közötti elmozdulás alkalmával ki­zárólag csak gördülő súrlódás keletkezzék. E célból az (f) daraboknak oly alakot adunk, hogy fölületüknek azon részei, melyeken a (b) és (d) tengelyeknek gördüMök kell, egy körhöz tartozó, egymással szemben

Next

/
Thumbnails
Contents