61944. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs járművek számára

fekvő ívet képezzenek; ezenkívül ezen (b) | és (d) tengelyeket, melyek az említett ívekre támaszkodnak, megakadályozzuk abban, hogy az (a), illetőleg (c) darabokhoz képest forogjanak, amennyiben azokat ezen darabokhoz rögzítjük, végül pedig az (f) darabokat úgy rendezzük el, hogy erőbehatások csak a (b) és (d) tengelyek közvetítésével érvényesülhessenek. A következőkből kitűnik, hogy ezen három 'eszköz együttes alkalmazása szükséges a kívánt kettős gördülés elérésére. Előbb megvizsgáljuk, melyek az egyensúlyi föltételek teljesen kerek (f) darabnál. vagy két oldalán központos körívek által határolt darabnál, amilyent az 5. ábra mutat, a rágyakorolt hatások és reakciók alatt. Külső erő hathat vagy a (b) és (d) tengelyek egyikére, vagy mindkettőre vagy az (f) darabra. A tengelyekről az (f) darabra vagy megfordítva átvitt minden erő a két darab keresztmetszetét képező körökre merőleges közös egyenes irányában terjed. Ha az (F) erő (6. ábra) a (d) tengelyre, az (FI) reakcióerő a (b) tengelyre hat, az (f) darabra pedig közvetlen erő nem hat, a rendszer minden szilárd egyensúlyi helyzete egyenlő a 6. ábrán láthatóval^ mely szerint a hatás és a visszahatás egyenlő és egymással ellenkező és beleesik a három kör kerületére merőleges közös egyenes irányába. Ezen helyzetben a rendszer statikailag egyensúlyban van, mert két egyenlő iéis legymással ellenkező erő hatása ailatt áll, az egyensúly továbbá statil, mert ha a tengelyek egyensúlyi helyzetüket egy hozzájáruló erő hatása alatt elhagyják, abba ,ismét visszatérnek, mihelyt ezen erő megszűnik. A 7. ábrán látható egyensúlyi helyzet ellenben nem stabil, mert az (F2) komponenseket az (f) darab merevsége kiegyenlíti és az (F3) komponensek a rendszert a 6. ábrán láthatói helyzetbe hozni törekednek. Ha az erő az (f) darabra, a reakcióerő pedig a (b) és (d) tengelyekre hat vagy megfordítva* a 8. ábrán látható helyzet egyensúlyi helyzet lesz, föltéve, hogy, amint az ábra mutatja, a tengelyek| nek a körre gyakorolt reakcióból kelet| kező (F) eredő a hatással ellenkező irányú. Végül a 9. ábrán látható helyzet ebben az esetben nem egyensúlyi, miért az (FI) reakcióerőknek végtelen nagyoknak kellene lenniök, sőt, ha a (b) és (d) tengelyek egymással mechanikai úton úgy össze volnának is kötve^ hogy egymáshoz nem közeledhetnek, az egyensúlyi helyzet csak a 8. ábra szerinti, de a 9. ábrabeli helyzetet rendkívül megközelítő esetben állana elő. Ezek után vizsgáljuk meg az (f) darabot (10. ábra), mely egymással saeimben és. egy kör kerületén fekvő két fölfekvési fölülettel van kiképezve; az (f) darab a már említett föltételek mellett a két (b) és (d) tengelyre van szerelve és föltételezzük, hogy a szomszédos két (d) tengelyt összekötő (c) darabra a 2P erő hat. A rendszer a (bl, dl, cl) helyzetbe jut és a 2P erő felerészben a(d) tengelyek mindegyikére vitetik át. Az; egyik (d) tengelyre ható (P) erő két komponensre bomlik föl; az egyik (Pl) erőt a(c) darab és a másik vd) tengelynek szimmetrikus erőhatása kiegyenlíti, a másik (P2) erő az (f 1) darab körívére merőleges. Minthogy a rendszer egyensúlyban van és aíz erő a (d) tengelyre hat, míg az (f) darabra közvetlenül nem hat erő, a (b) tengely kerülete ;az (fl) darab belső ívét oly ponton érinti, amely a (dl) tengelyes ezen ívvel való érintkezési pontjával diametrálisan szemben fekszik és a (bl) tengely által az (fl) darabra gyakorolt (Q) reakcióerő a két kör közös merőleges egyenesének' irányába esik; a (Q) reakcióerő két komponensre bomlik, iaz egyik (Ql) kompor enst a 'lánc feszültsége, a másik (Q2) komponenst pedig az (a) támasz veszi föl. Ezek u tán ki fogjuk mutatni, hogy a (b, f, d) rendszer az új (bl, fl, dl) helyzetbe a (b) és (d) tengelyeknek az (f) darab tár maszfölületein való egyidejű gördülése után jut el, ami nyilvánvaló, mert hiszem az ilynemű mozgás sokkal kisebb ellenállásba ütközik. Kimutatjuk ezek után, hogy az a mozgás, amely alatt a (b, f, d) darabok a