61929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési erőgépek, illetve explóziós mótorok üzemére és ezen eljárással működtetett kompresszió nélküli gép

tására való berendezés két kiviteli alakját hosszmetszetben és az 5. ábrán a porlasztóberendezés szabályozható változatát. Az 1. ábrán föltüntetett gép alapjában véve a négyütemű mótor ismert típusának felel meg, azzal a különbséggel, hogy a levegő beszívása elmarad és ehelyett hengerfejen alkalmazott kis szivattyú közvetlenül az üzemanyagot szorítja be a hengerbe. Természetesen a munkamód is megváltozott, amennyiben a gép most már nem minden negyedik, hanem minden második löketnél szolgáltat munkát, minthogy a munkát nem adó, sőt energiát emésztő légbeszívó- és kompressziólöket elmarad. Egyáltalában a találmány tárgyát képező gépet a légbevezető szervek elmaradása és az üzemanyag közvetlen, egyedüli bevezetése jellemzi. Az 1. ábrán föltüntetett gépnél az (1) dugattyú (2) tengelyére a (3) excenter van ékelve, mely a (4) rúd útján a lengően ágyazott (5) kétkarú emelőt befolyásolja. Az (5) emelő a gép (6) kipuffogó szelepét nyitja és szabad vége a szintén lengően ágyazott (7) kétkarú emelővel úgy van összekötve, hogy az (5) emelő mozgásánál a (7) emelőt magával viszi. A hengerfejen van elrendezve a (8) üzemanyagszivattyú, melynek (9) dugattyúja a (7) emelő külső szabad végével csuklósan van összekötve. Az üzemanyag a szivattyúba a rajzon föl nem tüntetett üzemanyagtartállyal összekötött (10) csövön és a (11) szívószelepen át lép be. A gép működése a következő: Ha az (1) dugattyú alsó holtpontjából fölfelé halad, a (2) forgattyútengelyre ékelt (3) excenter a (4) rúd és az (5) emelő útján a (6) kipuffogó szelepet ismert módon nyitja ágy, hogy az előző elégési vagy robbanási folyamatból származó égéstermékek a (12) nyílásokon át a szabadba távozhatnak. Az (5) emelő a (6) szelep nyitásával együtt a (7) emelőt is magával viszi, illetve fölemeli, ami által a (8) üzemanyagszivattyú (9) dugattyúja a (13) rúgó hatása alatt fölemelkedik és a (10) csövön, valamint a (11) szelepen át üzemanyagot szív be. Ha az (1) dugattyú löketének körülbelül háromnegyed részét elvégezte, a (3) excenter is annyira elfordult, hogy a (14) rúgó a (6) szelepet zárhatja. A fölemelkedő szeleporsó fölső vége emellett a (7) emelő belső végét fölemeli úgy, hogy a (8) szivattyú (9) dugatytyúja lefelé mozog és az előzőleg beszívott üzemanyagot a (15) nyomószelepen és a (16) porlasztón keresztül a hengerbe szállítja. Mielőtt az (1) dugattyú löketének végére érne, az üzemanyagot ismert módon explozióra hozzuk. A 2. ábrán külön a találmány tárgyát képező eljárás számára szerkesztett mótor egy kiviteli példája látható. Ezen kivitelnél a kétütemű gépeknél szokásos módon kipuffogószelep nincs, hanem az égéstermékek a henger falában kiképezett és a henger által vezérelt hásítékon át távoznak. Az üzemanyag bevezetését itt közvetlenül a forgattyútengelyre ékelt excenter végzi, melynek rúdja egyúttal az üzemanyagszivattyú dugattyúrúdját is képezi. Az üzemanyag a hengerbe porlasztón, pl. tűszelepen át lép be. A gép alsó része, mely ugyanolyan lehet, mint az 1. ábrán látható kiviteli példánál, itt nincs föltüűtetve. A forgattyútengelyre ékelt excenter (4) rúdja egyúttal a (8) üzemanyagszivattyú dugattyúrúdját is képezi. Ha a dugattyú alsó holtpontjából fölfelé halad, a forgattyútengelyre ékelt excenter (4) rúdja az üzemanyagszivattyú (9) dugattyúját fölfelé mozgatja, amiáltal az előző löket alatt a szivattyúba beszívott üzemanyag a (15) nyomószelepen és a (16) porlasztófúvókán (tűszelepen) át a munkahengerbe lép. Mielőtt a mótor dugattyúja a fölső holtpontállást elérné, a (17) csavarmenetekbe csavarolt ismert gyújtókészülék a munkahengerben lévő üzemanyagot explozióra hozza úgy, hogy a dugattyú visszaszoríttatik. Az égéstermékek a dugattyú által alsó holtpontjának elérése előtt szabaddá tett (18) kipuffogó hásítékon át távoznak. Egyúttal a forgattyúhengerre ékelt excenter (4) rúdja útján a (8) üzemanyagszivattyú (9) dugattyúját magával viszi úgy, hogy a (10) csövön és a (11) szelepen