61865. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

— 10 — taktusokon, az (58) sodronyba, mely a (GS) jelzőlámpáival van "összekötve, mely «szabad menet», «állj» jelzést mutat. A «szabad menet» számára szolgáló táv-és megállító jelzések, valamint a « gyors menet» rendelkezés a jelzőtáblán megjelennek, ha a vezetéksinek egymásközt zárva vannak. B) Egymáshoz képest megszakított vezetéksineknél. Ha az Összes vezetéksinek egymáshoz képest meg vannak szakítva, világos, hogy csak az (AR) relé és az (SS) szolenoidok gerjesztetnék. Világítóáram ekkor a (3b) vezetéken az ^msl) kontaktusokon, az (56) sodronyon, a (hl) kontaktusokon, a (82) vezetéken halad át és az (RS) jelzőt világítja meg, mely «veszély, állj» jelzést mutat. Ezen esetben azonban a távjelző állását illetőleg jelzés nem fog leadatni, mert ha mindkétféle jelzés és a megállító veszély jelzés megvilágítása számára áramkörök létesíttetnének és a megállító jelzést megvilágító lámpák nem világítanának, távjelzes adatnék le, mely a lokomotivvezetőt a továbbmenetre utasítaná. Ha a (32) kapcsolót zárjuk és a (34) és (33) kapcsolókat nyitjuk (7. ábra), az (Al) csúszótest az (A3) csúszótesttel egy áramkörbe egyesíttetik, ha a csúszótestek a vezetéksineken csúsznak. Minthogy az (A2) csúszótestet fölemeljük, az (AR) relé gerjed és ennek folytán -a (6a) vezetéken, az (ar3 és brl) kontaktusokon keresztül áram halad, mely a (H) szolenoidot gerjeszti. Minthogy az (A3) és (B3) csúszótestek szintén fölemeltetnek, az (SS) szolenoid is gerjed. Az (AR) relé és az (SS) és (H) szolenoidok tehát gerjesztetnek, ha a (33) és (34) kapcsolók nyitva vannak, a (32) kapcsoló azonban zárva van. Világítási áramkör kering tehát a (3b és 3h) sodronytól az (msl) kontaktusokon, az (56 és 57) vezetékeken, a (h4) kontaktusokon, az (58) sodronyon át a (GS) jelző lámpáihoz, melyek a «szabad menet, állja jelzést világítják meg. Világítóáram halad továbbá a (3b) vezetékből az (ss4) kontaktusokhoz, a (71, 72) sodronyokon, az (ms4) kontaktusokon, a (73, 74) vezetékeken, a (dl) kontaktusokon, a (77) sodronyon keresztül az (YD) «veszély a pályán» jelzés lámpáihoz. Minthogy a járóvonal ellenőrzőkapcsolóját nem zártuk, az (R) szolenoid sem gerjed, minek következtében a «lassú menet» rendelete fog előtűnni. Belátható, hogy ha a lokomotív a vezetéksinek egy csoportja fölött elhaladt, az (M) szolenoid gerjed, mielőtt a csúszótestek annyira sülyedtek, hogy a működő (R, MS, H, D és SS) szolenoidok egyikét befolyásoló áramkörök megszakíttattak. A működő szolenoidokat ily módon az (mb, ma, me, mc és md) vezetékek közül annak árama gerjeszti, mely velük együtt működik, mielőtt az áram, mely azokat kezdetben gerjesztette, megszakíttatott. Ily módon egy vezetéksincsoport fölött való továbbhaladásnál a lokomotivon előtüntetett jelzések még ezen csoport elhagyása után is megmaradnak, addig, míg a csúszótestek a következő sincsoportot elérték. Amint látható, az összes szolenoidok az (la) sodronyhoz vannak kapcsolva, mely a dinamó negatív sarkához vezet. Ezen sodronyból az összeköttetés a (P) szolenoidhoz vezet, innen az önműködő kapcsoló (85) tekercsén át a földbe.. Az esetben, ha a szolenoidon átvezető működő áramkörök egyike földbe vezettetnék, a (P) szolenoidon és a (85) tekercsen keresztül mellékáram záratik. Ezen tekercsek csekély ellenállással bírnak és az áramkör, melyben el vannak rendezve, a (H) és (D). szolenoidokon át mellékáramkört kap, ha a sináramkörök megszakíthatnak úgy, hogy veszély jelzés leadható legyen; ezt ugyanis azon kapcsolók idézik elő, melyek nyitott állásukban a földdel vannak kapcsolva, mint a 4—7. ábrákból látható. Ezen földmellékzárlat a szolenoid leesését elősegíti úgy, hogy veszély